Zenetörténeti Múzeum
|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A Zenetörténeti Múzeum korábbi kiállításai
Sáránszky Pál és Kónya István hegedűkészítő mesterek centenáriuma
Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 5. termében
Kurátor: BARANYI Anna
IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás megtekinthető: 2019. december 13-tól 2020. október 1-ig MEGHOSSZABBÍTVA 2021. január 18-ig
Sáránszky Pál (Pilis, 1919 – Budapest, 2000) 1932-ben Pilát Pál tanítványánál, Cigl Jeromosnál kezdett tanulni. 1937-ben egy másik Pilát-növendéknél, Spiegel Jánosnál szabadult fel. 1940-ig Reményi László műhelyében volt segéd, 1940-től 1946-ig katonai szolgálatot teljesített és hadifogságba esett. 1946-tól 1950-ig ismét a Reményi műhelyben dolgozott. 1950-ben a magyar állam egyesítette a hangszerkészítői tevékenységet, Sáránszky a pengetős részleg vezetője lett. 1957-ben önállósult – Pilát Pál özvegyétől eltartási szerződés ellenében átvette a műhelyt. 1960-ban mestervizsgát tett, 1994-ben aranykoszorús hegedűkészítő mester lett. Kiállításokon számos díjat kapott.
Kónya István (Felsőgalla, 1919 – Baj, 1999) autodidaktaként kezdte a hangszerkészítést. A Tátrai Vonósnégyes művészei figyeltek fel a munkáira, majd Yehudi Menuhin javaslatára elvégezte a cremonai Nemzetközi Hegedűkészítő Iskolát (1964–1968). Tanulmányait aranyérmes diplomával fejezte be, az iskola múzeuma több hangszerét is őrzi Cremonában. Majd visszatért Tatára, ahol élete végéig dolgozott. A nagy cremonai mesterek tisztelője volt, Stradivari „Hellier” hegedűjéről több másolatot is készített. 1995-ben a Magyar Hangszerész Szövetség aranykoszorús mester elismerésben részesítette, emellett számos hazai és külföldi díjat és elismerést kapott.
Kurátor: BARANYI Anna
Közreműködött: BORZ Zsófia
A kiállított hangszerek tulajdonosai: BAKI Róbert, BLASZAUER Róbert,
FÖLDESI Lajos, HOLLÓ Bence, KÓNYA Lajos, Zenetörténeti Múzeum
TÁMOGATÓK:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Magyar Hangszerész Szövetség Közhasznú Egyesület
Képek a megnyitóról és a kiállításról:
