|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Rajeczky Benjamin művei (válogatás)*
*A jegyzék a teljesség igénye nélkül kívánja kiegészíteni ‒ elsősorban az 1975 utáni időszakra vonatkozóan ‒ az alább megjelölt két bibliográfia adatsorait.
Az eddigi legteljesebb bibliográfiát ld.:
Ferenczi Ilona (szerk.)
Rajeczky Benjamin írásai
Budapest: Zeneműkiadó, 1976
Rajeczky népzenei írásainak bibliográfiáját ld.:
Tari Lujza
Rajeczky Benjamin, a népzenetudós
Magyar Zene 39 (2001), 235‒260.
--------------
Melodiarium Hungariae Medii Aevi I. Hymni et sequentiae
Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1956
Kontrafaktur in den Ordinarium-Sätzen der ungarischen Handschriften
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 19 (1977), 227‒234.
Zur Frage der asymmetrischen Rhythmen
In Baumann P., Brandl R. M., Reinhard K. (szerk.) Festschrift Felix Hoerburger zum 60. Geburtstag, Neue ethnomusikologische Forschungen
Laaber: Laaber Verlag, 1977, 85‒95.
Szendrei Janka, Dobszay László, Rajeczky Benjamin
XVI‒XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I-II.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979
Népzenei aszimmetrikus ritmusaink kérdéséhez
In Berlász, M., Domokos M. (szerk.) Zenetudományi Dolgozatok 1978
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1978, 149‒158.
Arbeiten über die ungarische Volksmusik ds Mittelalters, Die Totenklage
In Suppan W., Mauerhofer A. (szerk.) Musikethnologische Sammelbände 2. Historische Volksmusikforschung, Kongreß-Bericht Seggau 1977
Graz: Akademische Druck-und Verlaganstalt, 1978, 137‒146.
A készülő új Népénektár
Vigilia 45 (1980), 128‒133.
XVI‒XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben
Magyar Zene 21 (1980), 122‒125.
Rajeczky Benjamin, Bakonyi Pál
Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről
Muzsika 1980/10, 28‒34.
Mi a gregorián?
Budapest: Zeneműkiadó, 1981
A korareneszánsz zenéje Magyarországon
In Berlász, M., Domokos M. (szerk.) Zenetudományi Dolgozatok 1981
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1981, 9‒15.
Melodiarium Hungariae Medii Aevi I. Hymni et sequentiae, Pótkötet
Budapest: Editio Musica, 1982
Daten zum Volksmusikleben des 6. Jahrhunderts in den Schriften des Venantius Fortunatus
In Mauerhofer A. (szerk.) Musikethnologische Sammelbände 7. Historische Volksmusikforschung, Tagungsbericht Limassol 1982
Graz: Akademische Druck-und Verlaganstalt, 1982, 93‒97.
Kodály és egyházi népénekeink
Vigilia 47 (1982), 772‒775.
Szentmihályi Mihály „Egyházi énekes könyv”-ének (1797‒98) hangjegyes tervezete
Vigilia 49 (1984), 172‒174.
Gregorianische Gesänge in der ungarischen Volkstradition
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 27 (1985), 5‒22.
Szabadság és fegyelem az egyházzenében
Vigilia 50 (1985), 538‒544.
(szerk.)
Magyarország zenetörténete I. Középkor
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988
Szegő Júlia, Tari Lujza (szerk.)
Ismeretlen moldvai nótafák. […] Szakmailag ellenőrizte és a bevezetőt írta Rajeczky Benjamin
Budapest: Európa Kiadó, 1988
Trends der heutigen Choralforschung
In Cantus Planus. Papers Read at the Third Meeting Tihany, Hungary, 19-24 September 1988
Budapest: HAS Institute for Musicology, 1990, 93‒98.
Gregorian Plainsong and Folksong
Hungarian Music Quarterly 2 (1990), 9‒16.
