A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A Zenetörténeti Múzeum aktuális kiállításai


Egy magyar mester a modernitás és hagyomány útjánEgy magyar mester a modernitas es hagyomany utjan

Kiállítás a Zenetörténeti Múzeum 2. termében

Kurátor: Dalos Anna

A kiállítás megtekinthető: 2017. november 23-tól 2019. június 2-ig

 

 

A modernitás iránti elkötelezettség és a hagyomány tisztelete kettős vezérfonalként húzódik végig Kodály Zoltán életpályáján. Mindkettő közvetlen módon kapcsolódik Kodálynak a magyar nemzet kulturális emancipációjáért vívott küzdelméhez is. E kulturális emancipáció - a kodályi látószögből - a nemzet felemelkedésének, felnőtté válásának egyetlen és ezért megkerülhetetlen feltétele, amely független a mindenkori politikai környezettől, a rezsimek 20. századi sűrű váltakozásától. Ez a vezérelv ihlette a zeneszerző nemzetféltő és a nemzetet önmaga gyengéivel szembesítő műveinek hosszú sorát, ez ösztönözte fel érdeklődését a jövő magyarjai, a gyermekek iránt is. A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum évfordulós kiállítása Kodály Zoltán életének a modernitás és hagyomány útján megtett legfontosabb lépéseit mutatja be, végigvezetve a látogatót az 1900-as évek Budapestjétől az I. és II. világháború tragédiáján át a nagy tekintélyű közéleti ember beérkezéséig és az idős mester derűs rezignációjáig. E kiállítás emléket állít a magyar kultúra és történelem páratlanul nagy hatású, máig megkerülhetetlen alakjának, és a kodályi életmű fénytörésében láttatja a 20. század magyar történelmének hét évtizedét is.

 

Támogató: MTA BTK ZTI

 

 

Képek a kiállításról:

 

  • P1310775
  • P1310778
  • P1310779
  • P1310780
  • P1310782
  • P1310783
  • P1310787
  • P1310790
  • P1310792
  • P1310897
  • P1310903
  • P1310904

 

Képek a megnyitóról:

 

  • IMG_01
  • IMG_02
  • IMG_03
  • IMG_04
  • IMG_05
  • IMG_06
  • IMG_07
  • IMG_08
  • IMG_09
  • IMG_10
  • IMG_11
  • IMG_12
  • IMG_13
  • IMG_14
  • IMG_15
  • IMG_16
  • IMG_17
  • IMG_18
  • IMG_19
  • IMG_36
  • IMG_37
  • IMG_38
  • IMG_39
  • IMG_40
  • IMG_41
  • IMG_42
  • IMG_43
  • IMG_44
  • IMG_45
  • IMG_46
  • IMG_47
  • IMG_48
  • IMG_49
  • IMG_50
  • IMG_51
  • IMG_52