A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

2009

  • Tudományos fórum - 2009

    dec17   Ferenczi Ilona: A graduálkutatás mai állása - Tervezet a XVI-XVII. századi magyar nyelvű antifónák kiadásához
    Bartók terem, 2009. december 17. csütörtök, 10 óra
    nov
    19
      Baranyi Anna - Mikusi Balázs: Joseph Haydn és Magyarország – bicentenáriumi emlékkiállítás (tárlatvezetés)
    Bartók terem, 2009. november 19. csütörtök, 10 óra

    okt22

     

    Rudasné Bajcsay Márta: Kötetlen műfaj kötöttségei egy gyimesi siratóban
    Bartók terem, 2009. október 22. csütörtök, 10 óra

    szept
    24

     

    Dobszay László: Mi is az a CAO-ECE?
    Bartók terem, 2009. szeptember 24. csütörtök, 10 óra

    apr
    23

     

    Dalos Anna: Úton a neoavantgárd felé – Jeney Zoltán, Sáry László és Vidovszky László tanulóévei
    Bartók terem, 2009. április 23. csütörtök, 10 óra

    marc26   Halász Péter: A rejtélyes Quartbuch – Egy 18. századi kottajegyzékről
    Bartók terem, 2009. március 26. csütörtök, 10 óra

    feb12   Kusz Veronika: „A wayfaring stranger” – Dohnányi Amerikai rapszódiája
    Bartók terem, 2009. február 12. csütörtök, 10 óra
    jan
    22
      Lázár Katalin: Javaslat a Zenetudományi Intézet játékgyűjteményének közzétételére
    Bartók terem, 2009. január 22. csütörtök, 10 óra

    Bővebben...