A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

dec17   Ferenczi Ilona: A graduálkutatás mai állása - Tervezet a XVI-XVII. századi magyar nyelvű antifónák kiadásához
Bartók terem, 2009. december 17. csütörtök, 10 óra
nov
19
  Baranyi Anna - Mikusi Balázs: Joseph Haydn és Magyarország – bicentenáriumi emlékkiállítás (tárlatvezetés)
Bartók terem, 2009. november 19. csütörtök, 10 óra

okt22

 

Rudasné Bajcsay Márta: Kötetlen műfaj kötöttségei egy gyimesi siratóban
Bartók terem, 2009. október 22. csütörtök, 10 óra

szept
24

 

Dobszay László: Mi is az a CAO-ECE?
Bartók terem, 2009. szeptember 24. csütörtök, 10 óra

apr
23

 

Dalos Anna: Úton a neoavantgárd felé – Jeney Zoltán, Sáry László és Vidovszky László tanulóévei
Bartók terem, 2009. április 23. csütörtök, 10 óra

marc26   Halász Péter: A rejtélyes Quartbuch – Egy 18. századi kottajegyzékről
Bartók terem, 2009. március 26. csütörtök, 10 óra

feb12   Kusz Veronika: „A wayfaring stranger” – Dohnányi Amerikai rapszódiája
Bartók terem, 2009. február 12. csütörtök, 10 óra
jan
22
  Lázár Katalin: Javaslat a Zenetudományi Intézet játékgyűjteményének közzétételére
Bartók terem, 2009. január 22. csütörtök, 10 óra