A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Zenetörténeti Múzeum |
Fokozat, beosztás: | tudományos munkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 01 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 323 |
Életrajz
Születési év:
- 1967
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus (zenetörténész) és zeneirodalom tanár, Liszt Zeneművészeti Főiskola, 1995
- középiskolai énektanár, karvezető és zeneelmélettanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1990
Tudományos fokozat:
- -
Kutatási terület:
- 19-20. század magyar zenéje és zeneélete, különös tekintettel Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Farkas Ferenc és Szokolay Sándor életművére, valamint a magyar hegedűiskolára és a budapesti hangversenyek kutatására
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
"Verzeichnis der Werke von Jenő Hubay anhand von gedruckten und handschriftlichen Quellen in Ungarn",
In Studia Musicologica 38 (1997) 1-2/65-134
Jenő Hubay. Hungarian Composers, Vol. 1.
Series editor Melinda Berlász, English editor Paul Merrick.
Mágus Kiadó, Budapest 1998, 32 p.
"Sándor Szokolay",
In Hungarian Composers 20. Series editor Melinda Berlász.
Mágus Kiadó, Budapest 2002, 36 p.
Vallomások a zenéről. Farkas Ferenc válogatott írásai.
Közreadja Gombos László,
Püski Kiadó 2004, 344 p.
"Ernő Dohnányi’s Career in His Vienna Years (1901–1905)",
In Studia Musicologica 47/2, 2006, 167-220
"Narratív elemek Hubay Romantikus szonátájában"
In Zenetudományi Dolgozatok 1978-2012, Szerk. Kiss Gábor,
MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bp. 2014, 133-161
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára