|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2023. április 13–15. között rendezték meg az ELKH–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport XVI. Lelkiségtörténeti Konferenciáját (Budapest, PPKE Sophianum – Mikszáth tér 1). A konferencia idei témája – „A lelkiségi és a világi irodalom, illetve művészet egymásra hatása a magyar régiségben“ – remek lehetőséget kínált a zenetörténészek bekapcsolódására. A nyitó ülésszakon, amelynek helyszíne a PPKE Jogi Karának Szentkirályi utcai díszterme volt, B. Kaskötő Marietta a zenei kontrafaktum fajtáiról és természetéről tartott bevezetést, majd Papp Ágnes adott elő Esterházy Pál nádor nótajegyzékéről és az abban fellelhető átjárásokról egyházi és világi műfajok között. Utóbbi munkatársunk már korábban is részt vett a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport konferenciáin (2016-ban és 2022-ben). A következő években várhatóan intenzívebbé válik a kutatócsoport és a Zenetudományi Intézet együttműködése a Régi Magyar Költők Tára XVII. század soron következő kötetének előkészítő munkálataiban, mely a Náray György szerkesztette nyomtatott énekeskönyv (1695), valamint a Magyar Cantionale kézirat anyagának közreadását célozza.
