|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2024. július 17–18-án Bécsben Kim Katalin és Gusztin Rudolf részt vett a Tatjana Marković zenetörténész által vezetett „Discourses on music at the margins of the Habsburg Empire, c. 1750–1914” című projekt Musical life of the Austro-Hungarian southern border area and local centres elnevezésű műhelybeszélgetésén (workshop), melynek az Osztrák Tudományos Akadémia adott otthont. Kim Katalin Über die Rezeption der Huldigungsoper ‚Erzsébet‘ /‘Elisabeth‘ von Ferenc Erkel aus dem Jahr 1857 c. előadásában Erkel Ferenc operáinak recepciójába adott betekintést az Erzsébet c. opera példáján keresztül, továbbá elemezte id. Ábrányi Kornél, a 19. századi zeneélet és zenei publicisztika, valamint zenetörténetírás meghatározó alakjának Erkel-recepcióját, amelyet a zeneíró Erkel-életrajzában és a 19. század magyar zeneéletéről írt nagyhatású monográfiájában fogalmazott meg. Gusztin Rudolf National Identity on the Austria-Hungary Border. The Dalfüzér/Liederkranz of Sopron/Ödenburg c. előadásában a soproni Dalfüzér példáját keresztül rávilágított arra, hogy a nemzet/nemzetiség értelmezése sokszínű és változó volt a 19. század Magyarországában, így oka van, hogy a németajkú, többségében német repertoárral rendelkező dalárda miért tartotta magát magyarnak, s miért tekintettek így rá az osztrák dalegyletek is.
A ZTI MZO két munkatársa mellett Tatjana Marković Reconstruction of musical life along the Habsburg southern military border – Carl Remay‘s theatre troupe címmel és Pál-Ádány Rebeka ‘The Ministry of Compassion has Begun’: Charity Concerts after the Great Flood of Szeged címmel mutatta be kutatásait. A második napon került sor egy hasznos megbeszélésre a jövőbeni közös munkát illetően, melynek ereményei reményeink szerint bő egy éven belül további műhelymegbeszélések, publikációk, valamint egy konferencia formájában öltenek testet.
(Kép forrása: Amselino, CC BY-SA 4.0 <https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0>, via Wikimedia Commons, https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Campus_Akademie_B%C3%A4ckerstrasse_13.jpg)
Gusztin Rudolf
