A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2019. július 12-én az MTA BTK Magyar Zenetörténeti Osztály egész napos rendezvénnyel ünnepelte a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulóját. Délelőtt 10 órától délután 3 óráig a Játékos Magyar Zenetörténet országos döntőjére került sor a Zenetudomány Intézet falain belül. A tavasszal meghirdetett országos zenetörténeti vetélkedőre ötvenkilenc csapat nyújtotta be jelentkezését, majd az online fordulót követően tizennyolc csapat jutott be a döntőbe. Ez csapatonként négy főt jelentett az ország legkülönbözőbb területeiről. A nyertes csapatoknak ezúton is gratulálunk az eredményhez!
Az „Erkel-műhely” című kamarakiállítás megnyitójára délután 4 órakor került sor az Intézet Bartók-termében. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának köszöntését követően beszédet mondott Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója a költeményről, és Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója, aki pedig a Magyar Nemzeti Bank Hymnusz-emlékérme pályázatát ismertetette. Az évforduló alkalmából készült érme tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt, innen a két intézmény közötti kapcsolat. Ezt követte Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának vezetője, aki beszédében röviden ismertette a kamarakiállítás tartalmát. A megnyitón zenei betétek is elhangzottak Balogh József zongoraművész, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói jóvoltából. A beszédek és koncertet követően a kiállítást Kim Katalin mutatta be a Zenetörténeti Múzeumban az érdeklődőknek. A megnyitó különlegessége volt, hogy aznap a Kölcsey- és Erkel-féle kézirat, valamint az 1844-es Hymnusz-pályázatra benyújtott példány mind megtekinthető volt eredetiben.