|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2020. november 29-én osztályunk munkatársa, Békéssy Lili „Zenei reprezentáció és mindennapi zeneélet. Az 1857-es császár-látogatás Pest-Budán” címmel tartott előadás a Zenetudományi Intézet Tudományos Fórum előadássorozata keretén belül. Az előadás megtekinthető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Youtube-csatornáján, erre a linkre kattintva.
Az előadás absztraktja alább olvasható:
Az utóbbi két évtized történészi munkái újraértékelték a neoabszolutizmus periódusát, a nemzetközi és magyar nyelvű szakirodalom alapján e korszak történéseiről érdemesebb nem kizárólag a nemzeti vagy a birodalmi narratíva síkján gondolkodni. Ferenc József és Erzsébet első közös, 1857-es magyarországi körutazásának zenei eseményei és az ebből az alkalomból keletkezett reprezentatív zeneművek is ezt példázzák.
Az 1857-es körutazás megítélése már a kezdetektől ellentmondásos volt. A tény, hogy a zeneműveket Erzsébetnek ajánlották, értelmezhető ugyan a birodalommal vagy akár expressis verbis Ferenc József személyével szembeni nemzeti ellenállásként, de az ellenállás nem volt nyílt, sokkal inkább kétarcú. A társadalom összes rétege képviseltette magát az eseményeken, továbbá a nemzeti mozgalom prominens személyiségei és zenei intézményei aktívan és agilisan közreműködtek az 1857-es magyarországi látogatás sikeres lebonyolításában, amelyhez hozzájárult a szervezők kiterjedt kapcsolati hálózata is.
Az előadás e szereplők, intézmények és színterek reprezentációs és köznapi működésének összefüggéseit vizsgálja a Magyar Nemzeti Levéltárban és az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött iratanyagok és az 1857-es pest-budai magyar és német nyelvű sajtón keresztül.
