A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A Magyar Zenetörténeti Osztály öt munkatársa, Kim Katalin, Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf, Horváth Pál és Vizinger Zsolt előadást tartott 2021. október 18-án a  “Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében” c. konferencián, amelyet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Kutatóközpontja, valamint az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és Zenetörténeti Múzeuma munkatársai szerveztek a Régi Zeneakadémián.

 

Kim Katalin: Erkel és Liszt. Adalékok a Hunyadi László külföldi előadásaihoz

Horváth Pál: Liszt látogatásai a pesti Nemzeti Színházban

Békéssy Lili Veronika: „Vox populi.” Liszt Ferenc 1873-as művészi jubileuma

Gusztin Rudolf: Liszt Ferenc és az 1865-ös pesti országos dalárünnepély

Vizinger Zsolt: Liszt Ferenc és Pest-Buda kamarazenei élete