A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
Fokozat, beosztás: | CSc, nyugalmazott főmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 126 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 126 |
Életrajz
Születési év:
- 1942
Felsőfokú végzettség:
- zenetörténész, zeneelmélet tanár diploma, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Budapest), 1966.
Tudományos fokozat:
- A Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozata, 1995.
Kutatási terület:
- 20. századi magyar zenetörténet:
1. 20. századi zeneélet és zeneoktatás-történet
2. magyar népzenekutatástörténet,
3. zeneszerzői életmű-kutatások,
4. zenetörténet-tudománytörténet-oktatástörténet
5. emigráns magyar alkotói és előadóművészi életmű-kutatások
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Berlász M., Demény J., Terényi E.
Veress Sándor. Tanulmányok.
Budapest: Zeneműkiadó, 1982.
Berlász M., Tallián T. (szerk.),
Iratok a magyar zeneélet történetéhez 1945-1956, I-II
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1985.
(Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez; 7-8.) (ISBN:963 01 6451 5)
Lajtha László összegyűjtött írásai I.
Budapest:Akadémiai Kiadó, 1992. 325 p. (ISBN:963 05 6436 X)
Berlász M. (szerk. és sorozatszerk.),
Magyar zeneszerzők/Hungarian Composers. Vol. no. 1– 42.
Budapest: Mágus kiadó 1998–2012, kötetenként 32 p. Budapest: Budapest Music Center 2014–2022, kötetenként 44-48 p.
Berlász M. (szerk.),
Járdányi Pál összegyűjtött írásai.
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2000. 411 p.
Berlász M. (szerk.),
Weiner Leó és tanítványai: Ötven emlékezés.
Budapest: Rózsavölgyi, 2003. 214 p. (ISBN:963 86238 0 2)
Berlász M. (közreadó),
Lajtha László írásai I-II.
Budapest: Rózsavölgyi és Társa kiadó, 2021.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára