A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
Fokozat, beosztás: | PhD, nyugalmazott főmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 133 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 133 |
Életrajz
Születési év:
- 1949
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) középiskolai énektanár és karvezetés, majd zenetudományi szakán tanultam. 1974-ben az MTA Zenetudományi Intézet Dobszay László által irányított dallamtörténeti munkacsoportjában kezdtem dolgozni, amely 1985-ben Régi Zenetörténeti Osztállyá alakult. Kutatási területeim kezdetben az Európai dallamkatalógus fejlesztése és rendezési elveinek kialakítása, ezzel párhuzamosan középkori kódexek antifóna, valamint ordinárium tételeinek átírása. Lassan kialakult a végleges kutatási területem: a XVI─XVII. századi egyházi és világi, latin, magyar és más nemzetiségű, egy- és többszólamú zenei források feltárását, gondozását és közreadását végeztem. Az 1982-ben indított Musicalia Danubiana forráskiadás-sorozat szerkesztésében kezdetektől részt veszek. 1999 óta a Magyar Zenetörténeti Osztály tagjaként dolgozom.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen az 1980-as években óraadóként tanítottam paleográfiát és magyar zenetörténetet, 1991-től 2013-ig adjunktusként, majd docensként ugyancsak paleográfiát és magyar zenetörténetet, protestáns egyházzenét, népéneket.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Ilona Ferenczi, Marta Hulková,
"Tabulatura Vietoris saeculi XVII",
In Musicalia Danubiana 5.
Opus, Bratislava 1986.
"Graduale Ecclesiae Hungaricae Epperiensis 1635.",
In Musicalia Danubiana 9/A–B.
MTA ZTI, Budapest 1988.
"Graduale Ráday saeculi XVII.",
In Musicalia Danubiana 16.
MTA ZTI, Budapest 1997.
Kálmáncsai graduál. 1622-1626 (A graduált átírta, jegyzetekkel ellátta és tanulmányt írt.)
Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Kecskemét 2005.
"Starck Virginal Book (1689) Compiled by Johann Wohlmuth; Johann Wohlmuth: Miserere (1696)",
In Musicalia Danubiana 22.
MTA ZTI, Budapest 2008.
Marta Hulkovával: Tabulatura Vietoris saeculi XVII. Második, revideált és bővített kiadás. Musicalia Danubiana 5.
A besztercebányai kancionálé (1623). In: Bivio 2018. Tanulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár műhelyéből. Szerk.: Mányoki János, Pintér Gábor. Bp. é. n. 20-47.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára