|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
| Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
| Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 120 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 120 |
Életrajz
Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémia zenetudományi szakán végezte (1990). Ugyanitt óraadó tanár (zeneelmélet, zenetudomány, 1990–1993) és kutató-könyvtáros (1990–1992), majd szerkesztő a kolozsvári Rádió és Televízió magyar nyelvű szerkesztőségében (1992–1993). Áttelepülését követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Tallián Tibor és Somfai László zenetörténet- és Urtext-óráit látogatta (1994–1995), és felvételt nyert a zenetudományi tanszak doktori iskolájába (1995–1998). DAAD ösztöndíjasként a Mainz-i Johannes Gutenberg-Universität doktori iskolájában Friedrich W. Riedelnél tanult (1997, 1999–2000).
1993-tól dolgozik az MTA BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán, kezdetben megbízási szerződéssel (1993–1998) és Kodály-ösztöndíjasként (1995–1998), fiatal kutatóként (1998–2002), majd mint tudományos segédmunkatárs (2002–2004, 2003-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal jutalmazták), tudományos munkatárs (2005–2013), ill. tudományos főmunkatárs (2014).
Egyik fő kutatási területe a 18. századi magyar és közép-európai vokális-hangszeres repertoár, a történelmi Magyarország területén fennmaradt kottatárak, inventáriumok és egyéb narratív források összehasonlító értékelése. Számos tanulmányt szentelt a vokális-hangszeres repertoár összefogalaló értékelésének éppúgy, mint az egyes szerzőknek (Istvánffy Benedek), szerzetesrendeknek (jezsuiták, piaristák) vagy forrástípusoknak (inventáriumok). 2015-ben elindította a Műhelytanulmánok a 18. Század Zenetörténetéhez c. sorozatot, melynek első két kötete az MTA BTK Zenetudományi Intézet kiadásában 2016 végén fog megjelenni.
1998-ban bekapcsolódott a Zenetudományi Intézet igazgatója, Tallián Tibor által elindított Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadás munkálataiba. Közreadóként jegyzi a Bátori Mária (Dolinszky Miklóssal közösen, 2002) és Hunyadi László (2006) kiadását. Jelenleg a Dózsa György kritikai közreadásán dolgozik, előkészíti a Sarolta és az Erzsébet kiadását. Az Erkel-operákkal foglalkozva nem kerülhette meg az életmű kapcsán felmerülő szerzőségi kérdések kutatását. E folyamatban lévő munka első felének eredményeit legteljesebben 2012-re elkészült disszertációjában fogalmazta meg: Az Erkel-műhely: Közös munka Erkel Ferenc színpadi műveiben (1840–1857) (témavezető Tallián Tibor, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2013).
2012-től vállalja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi tanszakáról a hallgatók, 18–19. századi magyar zenetörténettel foglalkozó dolgozatainak (BA, MA, disszertáció) vezetését (lezárt szakdolgozatok: Horváth Adél és Horváth Pál, MA; Varga Veronika, BA; folyamatban lévők: Varga Veronika, MA; Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf és Horváth Pál PhD). Ekkor bővítette saját kutatási területét a magyar nyelvű zenés színjátszás intézményei, repertoárja és alkotói irányában. „Erkel Ferenc és műhelye“ c. OTKA-pályázatának (2014–2018) köszönhetően, számos fiatal kutató bevonásával a korai zenés színjátszás, valamint a Nemzeti Színház, Operaház, egyéb budapesti és vidéki színtársulatok forrásainak nagyarányú digitalizálását végzik, továbbá egy olyan komlex zenés-színházi adatbázis kiépítésén dolgoznak, melyben egyaránt feldolgozzák az előadások színlapanyagát, kottás-, szöveges és levéltári forrásait és sajtókritikáit is.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Az Erkel-műhely. Közös munka Erkel Ferenc színpadi műveiben (1840–1875).
Doktori értekezés. Témavezető: Tallián Tibor. Benyújtás éve: 2012. Védés éve: 2013.
Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera in four acts (=Ferenc Erkel Operas II/1–3).
Issued by the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences in Association with the National Széchényi Library, Budapest, Rózsavölgyi és Tsa, 2006, p 867.
Erkel Ferenc: Bátori Mária. Opera in two acts (= Ferenc Erkel Operas I/1–2).
Issued by the Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences and the Széchényi National Library, Rózsavölgyi, Budapest 2002, p. 785. (Together with Miklós Dolinszky)
*****
"Die erste ungarische Operntragödie: Ferenc Erkels Bátori Mária. Quellen und Fassungen",
Studia Musicologica 55/3, pp. 1–58 (2015).
"Die Erkel-Werkstatt: Die Anfänge einer Arbeitsteilung in der Komposition",
Studia Musicologica 52/4, pp. 27–46 (2012).
Eighteenth- and Early Nineteenth-Century Ecclesiastical Repertoires.
In Rudolf Rasch (ed.), The Circulation of Music in Europe 1600–1900. A Collection of Essays and Case Studies,
BWV Berliner Wissenschafts-Verlag, Berlin 2008, 173–194. (= Musical Life in Europe 1600–1900. Circulation, Institutions, Representation. The Circulation of Music. Volume II.)
"The Documents of the Benedek Istvánffy’s Career in the Repertoire Sources of Pannonhalma, Sopron and Eisenstadt/Kismarton",
In Benedek Istvánffy: Offertories, Saint Benedict Mass (= Musicalia Danubiana 19),
Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2002, pp.XXXII-XVIV.
"Dokumente über das Musikleben der Jesuiten. Instrumenten- und Musikalienverzeichnisse zur Zeit der Auflösungen",
Studia Musicologica, Tom 39, Fasc. 2–4, Budapest 1999, 283–366.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára
