A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Magyar Zenetörténeti Osztály |
Fokozat, beosztás: | tudományos segédmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 120 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 120 |
Életrajz
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemem párhuzamosan végezte BA tanulmányait zenetudományi és karmesterképző szakon. 2014 elejétől a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának „Erkel Ferenc és műhelye” OTKA- pályázata keretében a korai zenés színjátszás forrásait kutatta. 2016 januárja óta a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos szakalkalmazottja. Ugyanebben az évben védte meg MA szakdolgozatát, amelynek címe Erkel Ferenc vígoperája: A Sarolta játszópéldányainak tanulságai. Az Osztályon folyó 18─19. századi alapkutatások (digitalizálás, adatfeldolgozás, sajtókutatás) mellett részt vesz az Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadás előkészítésében, valamint segédszerkesztőként az Osztályon készülő tudományos publikációk, közöttük a Műhelytanulmányok a 18. Század Zenetörténetéhez sorozat munkálataiban. Disszertációját az Operaszerzők a Nemzeti Színház műhelyében Erkel Ferenc körül (1837–1884) címmel készül megírni.
Publikációk
„Untying the »Musical Sphinx:« Beethoven's Symphony No. 9 in Nineteenth-Century Pest-Buda”, Studia Musicologica 61 (2020), 33–50.
Erkel Ferenc: Bátori Mária – ismertető szöveg a Magyar Opera 200 című kiadványban
Ruzitska József: Béla futása – ismertető szöveg a Magyar Opera 200 című kiadványban
Works for the Stage by the Doppler Brothers – Franz & Carl Doppler: The complete flute music, volume 7/10 CD kiadvány kisérőfüzetének szövege
Erkel Ferenc: Bátori Mária – a Magyar Állami Operaház CD kiadványának kísérőfüzete
Szerkesztés
Sas Ágnes: Többszólamú zene a magyar városokban, templomokban és főúri udvarokban, szerk. Szacsvai-Kim Katalin, szerk. munkatársai Lili Békéssy, Rudolf Gusztin, Pál Horváth, Zoltán Vargyas (Budapest, MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2017) (= Műhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez 1).
Zenei repertoár és zenei gyakorlat a 18. századi Magyarországon, szerk. Szacsvai Kim Katalin és munkatársai (Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2017) (= Múhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez 2).