A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Régi Zenetörténeti Osztály |
Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos főmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 205 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 210 |
Életrajz
Születési év:
- 1976
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus, zenetörténet tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2001
Tudományos fokozat:
- PhD (Zenetudomány), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2007
Kutatási terület:
- Középkori zenetörténet, gregorián ének, közép-európai zsolozsmarepertoár, középkori zenei paleográfia, a 17‒18. századi latin nyelvű egyszólamú liturgikus ének
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Gilányi G. ‒ Snoj, J.,
Antiphonarium Ecclesiae Parochialis Urbis Kranj I‒II,
in Musicalia Danubiana 23.
Budapest: Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences, 2007.
„The Reception of Post-Tridentine Cantus Romanus in 17th- and 18th-Century Hungary”,
Studia Musicologica: An International Journal of Musicology of the Hungarian Academy of Sciences 50/ 3‒4, 2009, 301–314.
„Retrospective or not? Pauline Introits in the 18th century Hungary”,
in Der Paulinerorden: Geschichte, Geist, Kultur. Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti Konferenciák II/2. Ed. Sarbak Gábor.
Budapest: Szent István Társulat, 2010, 503–510.
„Lenten Chants on the Raising of Lazarus in Early Mediterranean Antiphoners”,
in Papers Read at the 15th Meeting of the IMS Study Group Cantus Planus Dobogókő/Hungary, 2009. Aug. 23‒29. Ed. Barbara Haggh, Debra Lacoste.
Ottawa: The Institute of Mediaeval Music, 2013, 531‒547.
Corpus Antiphonalium Offici ‒ Ecclesiarum Centralis Europae IV/B Aquilea (Sanctorale).
Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2014.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára