|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
| Osztály: | 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum |
| Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos főmunkatárs |
| Feladatkör: | Dohnányi Ernő életműve, zeneélet-kutatás |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 218/b |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 114 |
| Külső adatlap: |
Szakmai életrajz
Születési év:
- 1980
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus, -tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2003
- kulturális vállalkozásszervező, Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, 2009
Tudományos fokozat:
- PhD, zenetudomány Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2010 [oklevél kelte: 2011]
Kutatási terület:
-
Dohnányi Ernő és Weiner Leó életműve, 20. századi magyar zenetörténet
Kusz Veronika (1980) zenetörténész, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az Intézet 20‒21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteményének kurátora.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zenetudományi szakon diplomázott, doktori fokozatát 2010-ben védte meg ugyanitt. 2005‒2006-ban Fulbright-ösztöndíjjal Dohnányi Ernő amerikai hagyatékában kutatott, később (2014‒2015-ben) nagy szerepet játszott a hagyaték Magyarországra kerülésében. Számos ösztöndíj nyertese: háromszor részesült Kodály-ösztöndíjban (2005, 2007, 2008), kétszer Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban (2015‒2018, 2019‒2022), háromszor az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjában (2020, 2022, 2023), kétszer az MMA ösztöndíjaiban (2023/24, illetve 2024–2027). 2016-ban Akadémiai Ifjúsági Díjjal (MTA), 2019-ben Kroó György-plakettel (MZZT) és Bolyai-plakettel (MTA Bolyai Kuratórium) tüntették ki. 2010 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájában oktató és témavezető. 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének plenáris előadója volt. 2007-től 2011-ig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos titkára, 2021-től az MTA Zenetudományi Bizottság titkára, 2025-től az I. osztály nem akadémikus közgyűlési képviselője.
Hazai és nemzetközi konferenciák előadója (helyszínek többek közt Budapest, Debrecen, Szeged, Dublin, Graz, Helsinki, Liverpool, Los Angeles, Tallahassee). Száznál is több publikáció szerzője; tanulmányai jelentek olyan neves nemzetközi folyóiratokban, mint az American Music és a Notes. Kötetei közül kiemelkedik angol nyelvű monográfiája, A Wayfaring Stranger. Ernst von Dohnányi’s American Years, amelyet a University of California Press jelentetett meg 2020-ban, illetve a James A. Grymesszal közösen közreadott The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Interviews az Oxford University Press 2024-es kiadásában. További kötetei: Járdányi Pál (Mágus / BMC, 2003/2016), Dohnányi amerikai évei (Rózsavölgyi, 2015), Dohnányi Ernő: Válogatott írások és nyilatkozatok (Rózsavölgyi, 2020), Mesterem emlékének. Vázsonyi Bálint és az első Dohnányi-monográfia (BTK, 2022).
Jelenleg emellett Weiner Leóról szóló kismonográfián, továbbá Weiner Leó írásainak és Dohnányi Ernő leveleinek közreadásán dolgozik. 2002 óta a Zenetudományi Intézet munkatársa.
2025. január
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
The Last Romantic in His Own Words. Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Interviews (New York: Oxford University Press, 2024), társzerző: James A. Grymes.
A Wayfaring Stranger. Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949‒1960 (Oakland, CA: University of California Press, 2020).
Dohnányi Ernő: válogatott írások és nyilatkozatok (közr.) (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2020).
Járdányi Pál (Budapest: BMC, 2016 [1. kiadás: Mágus, 2005]).
Dohnányi amerikai évei (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015).
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára
