A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum adatbázisai
Adatbázis | Leírás |
A folyamatosan bővülő, de már jelenleg is 20.000 adatot tartalmazó Budapesti Hangversenyek Adatbázisa a főváros 20. században elhangzott koncertjeinek műsorát tartalmazza, az előadókra, művekre, zeneszerzőkre, időpontokra történő kereséses lehetőségeivel, valamint az egyes koncertek sajtófogadtatásának adataival. Leírási szabályzat >>>
|
|
A digitális gyűjtemény teljes terjedelmében közli a 20. század első felében működő magyar nyelvű zenei folyóiratokat, betekintést nyújtva ezzel a korszak magyar zeneéletébe, e zeneélet legjelentősebb alakjainak tevékenységébe, a zene iránt érdeklődő közönség információs bázisaiba, illetve a magyar zenetudomány fokozatos szakmai kibontakozásába. |
|
A magyar zenetudomány bibliográfiáját közreadó adatbázis az első olyan kísérlet, amely a 20. századi első felének zenetudományi termésének felmérésére törekszik. Az 1900 és 1950 között megjelent magyar zenetudományi publikációk bibliográfiai adatait tartalmazza rövid tematikai ismertetőkkel. | |
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum folyamatosan bővülő Gyűjteményi adatbázisa, amely jelenleg 1500–2000 adatot tartalmaz, az Archívumban őrzött dokumentumokról – zeneszerzői kéziratokról, nyomtatott kottákról, könyvkiadványokról, tanulmányokról, hang- és filmfelvételekről, fényképekről, egyéb tárgyakról és a digitális gyűjteményekről –, valamint az Archívum zeneszerzőiről-gyűjteményeiről ad páratlanul részletes információt. | |
A magyarországi operett forráskatalógusa az 1860 és 1959 közötti időszakban az operett műfajával kapcsolatosan felbukkanó, rendkívül sokféle forráscsoportba enged betekintést. Az itt fellelhető adatok az operett mindennapi életének kutatói számára nyújtanak megkerülhetetlen kiindulópontot. | |
Az adatbázis célja, hogy összegyűjtse és rendszerezze az államszocializmus időszakában a szórakoztató zenével kapcsolatban magyar nyelven megjelent valamennyi írás (tanulmány, esszé, tárca, riport, interjú, stb.) legfontosabb bibliográfiai adatait. A jelenleg hozzáférhető mintegy 3000 tétel nagy részét a második világháború utáni ifjúsági lapok és zenei folyóiratok vonatkozó cikkei jelentik, de az adatbázis folyamatosan, újabb és újabb folyóiratok bevonásával és feldolgozásával bővül. |