HUN-REN BTK ZTI - Eötvös Péter 80 – nemzetközi zenetudományi tanácskozás Párizsban

A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával:

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Hírek, események

Tudományos fórum >>>

Eötvös Péter 80. születésnapja alkalmából nemzetközi zenetudományi tanácskozást rendeztek Párizsban 2024. január 12-én és 13-án, az IRCAM Stravinsky-termében, a párizsi Liszt Intézet, az IRCAM, a strasbourgi, a párizsi, valamint a Gustave Eiffel egyetem rendezésében. Az esemény fő szervezője Grabócz Márta, a strasbourgi egyetem professzor emeritusa, az MTA kültagja, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet egykori munkatársa, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György díjával kitüntetett tagja volt. A rendezvényt Frank Madlener, az IRCAM igazgatója, Burányi Adrienn Éva, a Liszt Intézet igazgatója, valamint Grabócz Márta nyitotta meg.

Tizenhét előadó érkezett Franciaországból, Magyarországról, a baseli Sacher Stiftungból, a kölni Schott kiadótól, Kanadából, az Egyesült Államokból és Portugáliából. A konferencia címének megfelelően (Zenés színház, hangszeres színház Eötvös Péter életművében) a tanácskozás első napja a zeneszerző gazdag színpadi termésével foglalkozott, s úgyszólván minden opera terítékre került a kronologikus áttekintésben. Farkas Zoltán (Budapest, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet) „Tizenkét opera keres egy szerzőt. Az egyéni stílus hiánya Eötvös Péter műveiben” címmel tartott előadást. Giordano Ferrari (Párizs) előadásában a hatalmas világsikert aratott első „igazi” operával, a Három nővérrel foglalkozott. Simon Obert, a baseli Sacher Stiftung munkatársa az As I crossed a Bridge of Dreams dramaturgiáját vette górcső alá. Claude Coste, a Párizsi Clergy Egyetem francia irodalom professzora a Le Balcon prozódiáját vizsgálta. Megyeri Krisztina (Budapest) a Szerelemről és más démonokról nagyformájáról, Könyves-Tóth Zsuzsanna (Budapest) a szerző által később visszavont Die Tragödie des Teufels és „javított kiadása”, a Paradise reloaded (Lilith) összehasonlítását végezte el a mítoszok és az intertextualitás kérdésére fókuszálva. A Pécsi Egyetem irodalomtörténész professzora, Orbán Jolán a 2021-ben bemutatott Sleepless fő témáját, a vendégszeretet megtagadását szembesítette Jacques Derrida a vendégszeretetről, az ellenségességről szóló nézeteivel. Molnár Szabolcs a legújabb és az első magyar nyelvű opera, a Valuska groteszk intonációját vizsgálta, az opera magyar és német verziójának összevetése mellett. A torontói Jane Forner előadásának ugyancsak a Paradise reloaded állt a középpontjában. Gazgadon adatolta a keresztény történetből kifelejtett, de a zsidó mitológiában gazdagon tárgyalt Lilith-figura kultúrtörténeti hátterét, és a mű filozófiai és feminista vonatkozásait.

A tanácskozás második napjának előadásai olyan korai Eötvös-kompozíciókkal is foglalkoztak, mint a Tücsökzene vagy a Kínai Opera. Laki Péter (Egyesült Államok, Bard College) Leopold és Wolfgang Amadeus Mozart levelezését leképező Korrespondenz vonósnégyes kompozíciós módszereibe engedett bepillantást, ifj Kurtág György az élő elektronikus zene történetének egyik kulcsmomentumaként tárgyalta az Elektrochronik című kompozíciót, és számos fényképpel is illusztrálta Kalrheinz Stockhaues és Eötvös közös munkásságának állomásait. Grabócz Márta 1972 és 2017 között keletkezett öt kompozíció mintavételei alapján elemezte Eötvös Péter zenei dramaturgiáját. Geniviève Mathon (Párizs) a Szirénék ciklust elemezte, Andreas Krause (Köln, Schott) az Esterházy Péter szövegére készült Halleluja. Oratorium balbulum színházi vonatkozásait és nagyszerű humorát tárta fel, míg Pedro Amaral (Evoca), a magyar is megjelent Parlando-rubato… interjúkötet szerzője ismét a legfrissebb opera a Valuska Genezisével foglalkozott. A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a konferencia néhány előadója mellett elsősorban zeneszerző-kollégák Philippe Manoury, Benoît Sizia és Stefano Gervasoni osztották meg személyes Eötvös-élményüket a közönséggel. A szervezők az előadások megjelentetését tervezik a Párizsi Liszt Intézet gondozásában. A zeneszerző egészségi állapota nem engedte meg, hoyg személyesen jelen legyen a tanácskozáson, de az IRCAM YouTube-csatornáján követte az eseményeket.

Farkas Zoltán