|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Vikárius László - Biró Viola: Zenetörténeti és népzenetudományi írások közreadása: A Bartók Béla Írásai sorozat előkészületben lévő 2. és 4. kötetének munkálatairól |
A 8 kötetre tervezett Bartók Béla Írásai sorozat Szőllősy András 1967-es, publikált szövegeken alapuló közreadásaitól eltérően kéziratok figyelembevételével készül. Főszerkesztője a Zeneműkiadó részéről Révész Dorrit volt, s a közreadást Tallián Tibor, Lampert Vera és Wilheim András vállalták. 1989 és 1999 között az 1., 5., majd 3. kötet jelent meg. Révész Dorrit 2008-ban bekövetkezett halálával a sorozat munkálatai megakadtak. A Lampert Vera által még az 1980-as években előkészített 4. kötet (Írások a népzenéről és a népzenekutatásról II) Révész Dorrit által számos kérdéssel, megjegyzéssel hátrahagyott anyagán 2014 márciusa óta Biró Viola dolgozik szoros együttműködésben az Amerikában élő közreadóval. Beszámolója a kötet mintegy kétharmadának véglegesítése során szerzett tapasztalatait összegzi. A 2. kötet (Zenetörténeti írások) anyagának összeállításához lényegében előmunkálatok nélkül fogott hozzá Vikárius László, aki az írások közreadásának történetéről és problematikájáról szóló bevezető mellett a 2. kötet tervezett tartalmát fogja ismertetni. Az írások két újabb kötetének előkészítése az OTKA által támogatott „Bartók összkiadás” pályázat keretében folyik.
