A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
Hivatalosan is megnyílik a mindenki számára elérhető digitális népzenei archívum
2019. április 11. csütörtök, 16 óra
Sok szeretettel meghívjuk a ZTI Hangarchívum bemutatójára, amelyre 2019. április 11-én, csütörtökön, 16 órakor kerül sor az intézet Bartók termében.
A házigazda Richter Pál, az MTA BTK ZTI igazgatója,
A digitális bölcsészettel kapcsolatos gondolatait megosztja Prószéky Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója,
Az adatbázist a magyarországi kisebbségek kontextusából értékeli Végh Andor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa
Az archívumot bemutatja Bolya Mátyás, az MTA BTK ZTI Népzenei Archívum vezetője,
A digitális archívum szolgáltatási hátterét ismerteti Biszak Sándor, az Arcanum Adatbázis Kft. igazgatója.
A népzenei archívum mintegy 20.000 órányi hangfelvételt őriz. Ennek nagy része az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel, de megtalálhatók más gyűjtemény felvételeinek nálunk őrzött másolatai is. A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvételt találunk szerte a világból, a legjelentősebbek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.
Jelen digitális közreadás a gyűjtemény két jelentős egységét tartalmazza. Az első a Kodály-rend közel 30.000 adata, amely a rend eredeti lejegyzéseivel kiegészítve jelenik meg. A második egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak alatt mágneses elven rögzített felvételeket jelenti. E két egység összesen 200.000 adatsort és több mint 10.000 órányi hangfelvételt tartalmaz.