A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Konferencia az 50 éve elhunyt Lajtha László emlékére (2013. február 16.)

 

A konferencia meghívója, részletes programja

A konferencián elhangzott előadások szövegei

Solymosi Tari Emőke: „…comme une fleur.” Lajtha levelei „Európa lelkiismeretéhez” (megjelent [más címmel]: Magyar Szemle, új folyam XXIII. 3-4. szám, 2014. április, 83-92.)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Szekfű András: Lajtha és Höllering. Zene és film viszonyának a korban új megközelítése
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Pálóczy Krisztina: Népének-kutatás az 1950-es években. A Lajtha-csoport – egy kiállítás margójára
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Pávai István: Bözödi György és Lajtha erdélyi gyűjtései
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Sebő Ferenc: Buházi, az erdélyi „levágásos” prímás
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Berlász Melinda: Mit ígér Lajtha László Összegyűjtött írásainak második kötete?
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Erdélyi Zsuzsanna: A Lajtha-csoport hőskora
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Tari Lujza: Lajtha László hangszerkutatása, mai tanulságokkal
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Szabó Ferenc János: Lajtha László fiatalkori zongoraművei
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Biró Viola: A szerenád-hang továbbélése Lajtha Erdélyi esték című vonóstriójában (megjelent [más címmel]: Magyar Zene LI. évfolyam, 3. szám, 2013. augusztus, 323–334)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Halász Péter: Egy mű képmásai. A 8. szimfónia szerzői értelmezése és kortárs recepciója
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt