|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Könnyűzene – Könnyű zene? Magyar populáris zene a 20-21. században (2014. január 31. – február 1.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Loch Gergely: „A szeretőm egy szerecsen”. Adatok egy kuplé történetéhez
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Rainer Künzler: Berlin ist richtig und mégis a mi Pestünk a legszebb? Magyar-német kapcsolatok a tánc- és operettslágerekben 1926 és 1945 között
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Riskó Kata: A városi cigányzenekarok játékstílusa a 20. században
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Zipernovszky Kornél – Halkovics Dorottya: A források hatása Molnár Antal jazzfogalmának alakulására Jazzband című könyvében és más írásaiban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Simon Géza Gábor: Bacsik Elek: az első 22 év. Mária Valéria Új-teleptől a Zeneakadémiáig (1926–1948)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Retkes Attila: Különös metamorfózis: cigányzenéből jazz
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szabó Ferenc János: Valójában milyen is a „könnyed operett-stílus”?
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Imre Zoltán: A Másik színpadra állítása – Sylva transzformációi (Die Csárdásfürstin) 1915–1921
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Bozó Péter: Egy „nem könnyű” operett. Huszka Jenő − Háy Gyula − Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (1955)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Heltai Gyöngyi: Az aczéli kultúrpolitika zenés színházi preferenciái. A Fővárosi Operettszínház válsága 1956 után
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Csatári Bence: Az állampárt tevékenysége a könnyűzenei élet terén
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: „Nem várok holnapig!” Egy feminista olvasat-kísérlet
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ring Orsolya: „Törd a kerítést s a falakat át...” Az Orfeo Zenekar két éve (1971–1972)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ignácz Ádám: Komolyzenei hatások a hatvanas-hetvenes évek magyar beat- és rockzenéjében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Tóth Eszter Zsófia: Szubkultúrák az 1980-as években
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Hajnóczy Csaba: Víg Mihály filmzeneszerzői munkássága
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Tófalvy Tamás: Zene, technológia és kultúra társadalmi konstrukciója
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Feischmidt Margit: Nemzetélmény és szélső-jobboldali ideológia a populáris zenei színtéren
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Barna Emília: Lehet-e népszerű az alternatív? Legitimációs diskurzusok a 21. századi magyar alternatív zene körül
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kusz Veronika: 21. századi Beckmesserek. A könnyűzenei előadó művészet kritikája egy televíziós tehetségkutató műsorban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
