A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Peter Eötvös and his World – International symposium on the 70th birthday of Peter Eötvös (14–16, July 2014)

 

A konferencia meghívója, részletes programja

 

A konferencián elhangzott előadások szövegei

Jean-François Boukobza: Some Thoughts about Women as Main Characters in Peter Eötvös’ Operas
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Krisztina Megyeri: Form-building in Peter Eötvös’ Opera Love and Other Demons
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Marie Lavieville-Angelier: Relations between Voice and Instrument in Péter Eötvös’ Work. A New Way to Express Drama in the Composition’s Process
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Yusuke Nakahara: ‘Text about Text.’ Authorial Presence of Lady Sarashina on Stage
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Pedro Amaral: Utopia and Realism in the Theatre Music of Peter Eötvös
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Anna Dalos: Searching for the Composer’s Role in Peter Eötvös’ First Creative Period (1963–1989)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

László Sándor: Has Anything Sunk? Thoughts about Eötvös’ Atlantis
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Péter Halász: Antechamber to Opera? Eötvös’ Instrumental Music in the 1990s
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Márta Grabócz: Dans l’entourage des Trois soeurs: le scénario imaginaire de Replica (1998)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt