A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Évfordulók nyomában 2014 (2014. október 11.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Szitha Tünde: Vidovszky László: 405 – korszakváltó mű improvizáció és kompozíció határán
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: Az Improvizációktól a Csongor és Tündéig. Bozay Attila pályája 1972 és 1989 között
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Olsvay Endre: A zongora jelentősége a Durkó-életműben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Timár Zsófia: Vujicsics Tihamér zeneszerzői hagyatéka – egy műjegyzék összeállításának dilemmái
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Loch Gergely: A vérző orgona. Rózmann Ákosról, születésének hetvenötödik évfordulóján
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Retkes Attila: Avantgárd és nemzeti törekvések a modern magyar jazzben – Hetvenöt éve született Szabados György
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Pintér Csilla: „Hát akkor Isten – Isten.” Szőnyi-Szakonyi: Adáshiba
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ittzés Mihály: Negyvenöt vegyeskar, Negyven egyneműkar. Két Bárdos-kötet tanúságai és tanulságai
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Andrea van der Smissen: Szabó Ferenc kompozíciói a húszas években
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ránki András: Prahács Margit zeneértés-koncepciója
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Pálúr János: Gergely Ferenc, az improvizátor
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Papp Márta: Fricsay Ferenc Beethoven-felvételeiről – a karmester születésének centenáriumán
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Lampert Vera: Fischer Annie tengerentúli fogadtatása
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt