A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A zene és a nagy háború – Zenetudományi konferencia az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára (2014. november 27.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Somfai László: Komponálás a kiadás esélye nélküli években. Bartók és a Nagy Háború.
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Vikárius László: Bartók levelei Gombossy Klárához (1916): egy életszakasz megkerülhetetlen forrásai
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Biró Viola: Megjegyzések Bartók Hunyad megyei gyűjtéséhez
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Bereczky János: Ó és új a háborús katonanótákban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Tari Lujza: „Széles az Isonzó vize...” Az I. világháború és a népzenekutatás
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szalay Olga: Bartók és Kodály I. világháborús katonadal-gyűjteményének tudománytörténeti jelentősége
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ittzés Mihály: „... behívtak őrszolgálatra egy másik, szellemi őrseregbe...” Kodály Zoltán munkássága az I. világháború idején
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: Kodály Zoltán eszményi birodalma. A Háry János alakváltásai
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kusz Veronika: I. világháború – első alkotói krízis? Dohnányi Ernő 1. hegedűversenye
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kovács Ilona: „A nyomorult zongorázást felcserélném tisztességesebb pályával.” Az I. világháború hatása Dohnányi Ernő művészi pályájára
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kelemen Éva: „Daliás idők muzsikája.” Kacsoh Pongrác katonanótái
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Solymosi Tari Emőke: „... átlőtték a sipkám a fejemen.” A négyéves frontszolgálat hatása Lajtha László oeuvre-jére
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szabó Ferenc János: A háború hangjai. Az I. világháború és a magyar hanglemeztörténet
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Gombos László: Egy pacifista művész háborús szimfóniája: Hubay: „Sinfonie 1914”
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ignácz Ádám: „Szkrjabin és a forradalom szelleme.” Egy életmű újraértelmezése a bolsevik hatalomátvétel után
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt