A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Évfordulók nyomában 2015 (2015. június 10.)

 

A konferencia meghívója, részletes programja

A konferencián elhangzott előadások szövegei

Kovács Ilona: „Egy évig csak Beethoven-, Brahms-, Bruckner-, Mahler-szimfóniákat vezényelni, és utána meghalni!” – Adalékok Jemnitz Sándor fiatalkori portréjához (Megjelent: Magyar Zene, 2015. május)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Sipos Soma Mihály: Égi jelek és földi valóság: Az Ulysses helye Seiber Mátyás életművében
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Radics Éva: Takács Jenő és a világörökség. A Fülöp-szigeteki kutatás
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Németh Zsombor: Choreae Hungaricae Lupi: Farkas Ferenc Régi magyar táncai
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Pintér Csilla Mária: Modern magyar ritmustan, 1911/1927
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Ránki András: Az esztétikum sajátosságának zene-fejezetéről
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Ignácz Ádám: A beat ürügyén – a szocialista realizmusról. A populáris zene helye Maróthy János esztétikai gondolkodásában
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Loch Gergely: Rózmann Ákos Tizenkét stációja. A mű keletkezése és az értelmezés szöveges támpontjai
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Illés Mária: Vántus István: Gemma – egy zeneszerzői önarckép
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Dalos Anna: Sári József és a posztmodern zene születése Magyarországon (1967–1990)
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Gulyásné Somogyi Klára: „A   szerenádok,   concertinók   és   divertimentók, a    pasztorálok    és    fantáziák    levegősen    zengő, játékos   vagy   borongó   dallamai   közt”.   Weiner Leó    zeneszerzői    hagyatéka    a    Zeneakadémia Könyvtárában
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Retkes Attila: Kisörspusztától  a  Sóhajkeserűig  –  Dresch  Mihály pályakezdése
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Bali János: Repetitio mater studiorum est: Sáry László repetitív darabjai és a hazai zenepedagógia
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt