|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Évfordulók nyomában 2016 (2016. december 1.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Rákai Zsuzsanna: A zeneszerzés interpretációs vonatkozása. Petrovics Emil művészetfelfogása
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kekkné Horváth Adél: Új utak, új barátságok. Szőllősy András Maros-siratója
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Gombos László: A „Kiválasztott hölgy”. A megváltó nőiség szerepe Szokolay Sándor operáiban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Halász Péter: Két part között: Szervánszky Endre az 1950-es évek végén
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: Modernitás-értelmezések 1956 után. Egy elveszett nemzedék?
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ignácz Ádám: Majláth Júlia, Tamássy Zdenkó és a szocialista realista tánczene kérdése a Rákosi-korszakban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szabó Ferenc János: Szeghő Sándor (1874–1956): Bartók-interpretátor katonakarmester és operaszerző
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Németh Zsombor: Lírai hang, muzsikuskedv, faktúra. Weiner László: Concerto
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szabó Balázs: Szeptember végén. Gárdonyi Zoltán kórusművéről
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt • A mű kottája
Bősze Ádám: Rácz Aladár pincéjében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kusz Veronika – Laskai Anna: „Mesterem emlékének”. Vázsonyi Bálint Dohnányi-gyűjteménye a Zenetudományi Intézetben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
