|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Évfordulók nyomában 2018 (2018. november 22.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Merényi Péter: A „zenei beérzés”. Kovács Sándor lélektani esztétikája az 1910-es évek elején
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ordasi Péter: Gondolatok a tengelyes funkciórend kialakulásához és működéséhez. Zongorán közreműködik: Benedekfi István
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: A samesz és a csodarabbi. Molnár Antal-dokumentumok Hernádi Lajos hagyatékában
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kelemen Éva: „Az oktávában rejtőző 11 félhang”. Siklós Albert ismeretlen tanítványa, Csáth Géza
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Könyves-Tóth Zsuzsanna: Lendvay Kamilló és a jazz
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ozsvárt Viktória: Népzenei inspiráció és klasszikus zenei hagyomány Lajtha László kései vonósnégyeseiben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Antal Laura: A staticótól a madrigalizmusig. Ligeti György kórusműveiről
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kaczmarczyk Adrienne: Sulyok Imre: Egy tudós egyházzenész portréja
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Czakó Dóra: Liturgikus elemek Jeney Zoltán egyházzenéjében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Saárossy Csilla: A megvalósult álom. Pászti Miklós és az Állami Énekkar
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Laskai Anna: Dohnányi Ernő és a Filharmóniai Társaság. Az elnökkarnagy első éveinek sajtórecepciójáról
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kusz Veronika: „Változatok egy pocsék téma felett”. Dohnányi Ernő zeneakadémiai működése a reformtervektől (1917–1918) a Zenekamara-tervig (1938)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
