|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Zenéről szólva – Megközelítések, módszerek, eredmények (2018. június 6–7.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Ozsvárt Viktória: Lajtha László írásai a népzenéről
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Tamás Ildikó – Velősy Péter Kristóf – Tóth István Krisztofer: A jelentés és a forma kapcsolata a Szomjas-Schiffert jojka-adatbázis anyagában
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Merényi Péter: A populáris kultúra és a magasművészet határvidékein. A Kaláka együttes énekelt versei az elmúlt félszázad magyar művelődésében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Csobod Judit: A nemzetközi és intergenerációs kapcsolatok szerepe az európai szabad improvizáció kultúrpolitikájának változásaiban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Havas Ádám: A kortárs jazz esztétikai és etnikai konstrukciói: „cigány jazz” és zenei habitus
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Déri Balázs: A fáraók zenéje? Zene és identitás a kopt keresztényeknél
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Keuler Jenő: Interdiszciplináris zenekutatás Magyarországon a 20. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben. Az oktávazonosság észlelésének problematikája
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Pintér István: Hangmikroszkópia és kognitív zeneesztétika
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kósa Gábor: A Kósa-hangrendszerről
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Loch Gergely: „Istennek énekelnek?” Charles Hartshorne és Szőke Péter vitája a madárhangok zeneiségéről
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Stachó László: Affektivitás és időbeliség. A zenei képesség integratív elmélete
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Pintér Tibor: A zene helye a modernitás művészeti rendszereiben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Bodnár Gábor: Nyersen vagy átköltve? Gondolatok a dalfordítás lehetőségeiről és csapdáiról
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Watzatka Ágnes: Liszt Ferenc és a képzőművészetből vett zenei program. A Hunok csatája esete
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kaczmarczyk Adrienne: Kommentár hangokból: Liszt sajátos műfaj-koncepciója
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Veres Bálint: Áttűnő jelentések: zene a festményen
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Csobó Péter György: Intermediális kereszteződések Hoffmann A fermáta című elbeszélésében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Weiss János: Beszélni a zenéről. Közelítések Theodor W. Adorno koncepciójához
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Karl Katschthaler: „Ich kann nicht eigentlich erzählen, ja fast nicht einmal reden.” Narrativitás és krízis Kurtág György zenéjében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: Romantikus olvasmányok. A magyar zeneszerzés neotonális fordulata
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
György Péter: Dévényi Ádám: egy értelmezési vákuum rekonstrukciója
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
