A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Lajtha-emléknap a zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából (2017. szeptember 21.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Berlász Melinda: Hét nekrológ Lajtha László halálára. Eszmélés, önvizsgálat, továbblépés (1963–1968)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ozsvárt Viktória: Lajtha László Magyarországon. Sajtókörkép (1968–2012)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dalos Anna: Breuer János Lajtha-monográfiájáról
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Domokos Mária: A népzenekutató Lajtha László tevékenységének kutatás- és hatástörténete
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Varga Sándor: Lajtha László hatása a magyar néptánckutatásra
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Pálóczy Krisztina: A Lajtha-csoport népénekgyűjtése a Néprajzi Múzeum online gyűjteményeiben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Czakó Dóra: „Lebegő angyal-kórus éneke”. Gregorián vonások Lajtha László Magnificatjában
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Hollós Máté: A népdal interpretációja Lajtha László zongorakíséretes feldolgozásaiban
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Németh Zsombor: Lajtha László és a régizene
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Solymosi Tari Emőke: „…ma grande Amie”. Lajtha László és Nadia Boulanger
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Ránki András: Lajtha László a modern zenéről és a zenekultúráról
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt