A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Zenetudományi konferencia Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulóján (2017. április 27–28.)

 

A konferencia meghívója, részletes programja

 

A konferencián elhangzott előadások szövegei

 

Tallián Tibor: Mors et musica. Kodály utolsó évtizede
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Angi István: A hanglejtés retorikája Kodály Zoltán alkotásaiban
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Ordasi Péter: A „tengelyes” funkciós gondolkodás példái Kodály vokális műveiben
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Tari Lujza: „A művészi tudás végső próbája.” Kodály a népdalfeldolgozásról
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Ozsvárt Viktória: Kodály Zoltán és Lajtha László népdalfeldolgozásainak történeti és esztétikai aspektusai
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Richter Pál: Népdalok harmonizálása Kodály műhelyében
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Almási István: Kodály Zoltán a székelység népdalkincséről
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

V. Szűcs Imola: Gyergyói dallamok a Kodály-Rendben és a Kodály-életműben
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Erdélyi-Molnár Klára: Kodály Zoltán és a szlovák népzene
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Kővári Réka: Egyházi énekek a Kodály-Rendben
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Rudas Márta: Konkordanciák. Kodály és Arany, Kodály és Weöres
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Szalay Olga: 19. századi források Kodály népzenei gyűjteményében
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Pávai István: Kodály és a magyar néptánc 
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Dalos Anna: Kodály és a tánc
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Kusz Veronika: „…ti olyan egyszerű, egészséges lények vagytok: Te is, Ernő is”: Kodály, Emma, Dohnányi
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Bónis Ferenc: Kodály és az Universal Edition
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Ittzés Mihály: „Gouverner c’est prévoir.” Dokumentumok Kodály elnöki működéséhez a Zeneművészeti Főiskolán és a Művészeti Tanácsban
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Kelemen Éva: „Féltő gondossággal…”: Kodály művek Dohnányi Ernő interpretálásában
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Péteri Lóránt: Kodály az államszocializmusban
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

B. Horváth Andrea: „Nyugdíj pedig nincs.” Egy pedagógus-életút Kodály tükrében
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

S. Szabó Márta: Kodály tanára: Koessler, a kórusszerző
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Kaskötő Marietta: „Palestrina felé.” A Kodály-életmű ceciliánus reflexióinak nyomában
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Németh Zsombor: Mester és „törvénytelen tanítványa”: Kodály Zoltán és Farkas Ferenc
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Sipos Soma Mihály: Kodály, a tanító. Írások, visszaemlékezések Kodály zeneszerzés-tanítási módszeréről
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt

Szabó Ferenc János: Kodály Zoltán és Radnai Miklós
A tanulmány teljes szövege  • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt