|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
2021. december 16-án, szerdán került sor a Magyar Zenetörténeti Osztály egykori vezetője, Bárdos Kornél zenetörténész születése centenáriumának megünneplésére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A Magyar Zenetörténeti Osztály által szervezett esemény részeként az ebből az alkalomból készült kamarakiállítás bemutatása mellett elhangoztak Bárdos Kornél egykori tanítványainak és munkatársainak emlékbeszédei. Ezen az ünnepélyes alkalmon került sor továbbá a BTK Zenetudományi Intézet és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ közötti együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Bárdos Kornél születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékdélután keretében Vashegyi György karmester, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ két rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus művészeti vezetője és Richter Pál, a BTK Zenetudományi Intézet igazgatója mondott nyitóbeszédet. A két intézmény közötti megállapodási szerződést Káptalan István, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ főigazgatója és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Richter Pál írta alá.
Az ünnepségen Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője ismertette Bárdos Kornél életművét és bemutatta a Magyar Zenetörténeti Osztály által készített kamarakiállítást Bárdos Kornél hagyatékának részleteiből.
Ezt követően került sor Bárdos Kornél életművének méltatására. Bárdos egykori tanítványai és munkatársai osztották meg személyes és szakmai élményeiket. Beszédet mondott Csányi Tamás, a budapesti Villányi úti Ciszterci Szent Imre-templom karnagya, Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Emlékház igazgatója és a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, Gupcsó Ágnes zenetörténész, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály nyugalmazott szakalkalmazottja, Bárdos Kornél Székesfehérvár-monográfiájának társszerzője, Király Péter, Németországban működő zenetörténész, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, az MMA rendes tagja, a ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály volt tudományos munkatársa, és Vavrinecz Veronika zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának nyugalmazott vezetője, Bárdos Kornél várostörténeti köteteinek társszerzője.
A program részeként a Quartetto Speranza Joseph Haydn Op. 17 No. 4 c-moll vonósnégyesének 1. és 2. tételét, továbbá az esemény zárásaként az Op. 76 No. 1 G-dúr vonósnégyes 2. és 4. tételét adta elő.
Az esemény keretében emlékhonlap is készül a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak szerkesztésében. A honlapon az emléknapon elhangzott beszédek írásos változatai, a jelenlegi kamarakiállítás virtuális változata, Bárdos Kornél zenetörténész életrajza és bibliográfiája mellett elérhetők lesznek a Papp Ágnes zenetörténész, a Zenetudományi Intézet tudományos titkára és a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos munkatársa által az emléknapra készített interjúk és megemlékezések is.
A program itt érhető el.
