A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Dante Alighieri (1265–1321) halálának 700. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport tanulmánykötetet jelentetett meg a római Aracne kiadó Dante nel mondo sorozatában. A Vígh Éva és Draskóczy Eszter szerkesztette kötetben olvasható angol és olasz nyelvű tanulmányok az itáliai költő magyarországi recepciójával foglalkoznak.

A magyar és olasz kutatók munkái között helyet kapott a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Kaczmarczyk Adrienne írása is, címe: „»Vexilla regis prodeunt«: The Close Union of Music with Poetry in the Inferno Movement of Liszt’s Dante Symphony”.

Vígh Éva–Draskóczy Eszter (Szerk.): Quella terra che 'l Danubio riga. Dante in Ungheria (Rome: Aracne, 2021).

 

A tanulmány részben egyezik a Szegedi Tudományegyetem Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék 2016-os kötetében megjelent „»Vexilla regis prodeunt«. Költészet és zene bensőbb kapcsolata a Dante-szimfónia Inferno-tételében” c. tanulmánnyal.

Draskóczy Eszter–Ertl Péter–Pál József (Szerk.): Elhallgatom, hogy rájöhess magadtól: az Isteni Színjáték forrásai és hatása (Szeged: Szegedi Tudományegyetem Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, 2016).