A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
A kutatás feltételei
A budapesti Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. kutatók és disszertációírók számára nyitott. Mivel csak korlátozott számban tud látogatókat fogadni, ezért szükséges a tervezett látogatás időpontjának előzetes egyeztetése.
Copyright-védelem alatt álló anyagokat a copyright tulajdonosának (Bartók kiadóinak, örököseinek) előzetes engedélyével, az úgynevezett „Bartók Hagyaték” letéti anyaghoz tartozó primer dokumentumokat ifjabb Bartók Béla örökösének, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. úrnak engedélyével lehet tanulmányozni. A Bartók Péter magánarchívumában (Homosassa, Florida, USA) lévő amerikai Bartók-hagyaték kéziratairól, dokumentumairól kópiát az örököstől kell kérni. – A Bartók-kompozíciók egyes kéziratainak lelőhelyéről a kéziratok és egyéb fontos források jegyzéke ad áttekintést. Részletesebben lásd Somfai László, Bartók Béla kompozíciós módszere (Budapest: Akkord, 2000), 301–323 „Függelék: A művek és elsődleges források jegyzéke”.
Bartók népzenei gyűjteményeinek jelentős része – elsősorban a magyar gyűjtés (hangfelvételek és lejegyzések) – nem a Bartók Archívumban, hanem az BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Osztályán, illetve a Néprajzi Múzeumban tanulmányozható.
A Bartók Archívum kutatói a Bartók-kézikönyvtár mellett használhatják az BTK Zenetudományi Intézet könyvtárát is. Notebook használata megengedett.