A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Gyűjtemények
1. Zeneművek kéziratai: mintegy 100 kézirat, 30 javított korrektúralevonat, számos javított nyomtatott példány, kéziratos zenekari szólamanyagok stb.; részletesen lásd Somfai, Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources (vö. Kiadványok)
2. Népzenei gyűjtemények: (a) az arab gyűjtés fonográfhengerei; (b) Bartók román, arab, török gyűjtéseinek lejegyzései, a Patria lemezek magyar dallamainak lejegyzései; (c) népzenei kiadványok Bartók jegyzeteivel
Megjegyzés: A Bartók-Rendhez tartozó népzenei támlapokat és felvételeket ld. itt.
3. Etnomuzikológiai írások: Bartók könyveinek és tanulmányainak fogalmazványai, kéziratai, javított korrektúra-levonatai
4. Bartók egyéb tanulmányainak és cikkeinek kéziratai
5. Bartók levelezése (eredeti levelek és másolatok)
6. Bartók könyvtára: (a) könyvek; (b) folyóiratok; (c) nyomtatott kották (NB: Bartók könyvtárának jelentős része az örökösök magánarchívumában található)
7. Vegyes gyűjtemények: műsorok, újságkivágatok, fotók, egyéb dokumentumok
8. Bartók-kézikönyvtár: (a) könyvek; (b) nyomtatott kották (elsőkiadások, modern kiadások); (c) hanglemezek; (d) disszertációk