HUN-REN BTK ZTI - Kiadványok

A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával:

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Kiadványok

A Bartók Archívum forrásanyagára épülő újabb vagy alapvető munkák

(válogatás)

BARTÓK ÍRÁSAI

Bartók Béla, Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról = Bartók Béla írásai 1., közr. Tallián Tibor (Budapest: Editio Musica, 1989)
——, Írások a népzenéről és a népzenekutatásról I. = Bartók Béla írásai 3, közr. Lampert Vera és Révész Dorrit (Budapest: Editio Musica, 1999)
——, Írások a népzenéről és a népzenekutatásról II. = Bartók Béla írásai 4, közr. Lampert Vera, lekt.-szerk.: Révész Dorrit †, Biró Viola (Budapest: Editio Musica, 2016)
——, A magyar népdal (1924) = Bartók Béla írásai 5., közr. Révész Dorrit (Budapest: Editio Musica, 1990)
——, Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. I. kötet, közr. Kovács Sándor és Sebő Ferenc (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991)
——, Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény. II. kötet, közr. Kovács Sándor és Sebő Ferenc (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007)

FAKSZIMILE KIADÁSOK

Bartók Béla, Zongoraszonáta (1926). Az eredeti kézirat (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) fakszimile kiadása Somfai László utószavával (Budapest: Editio Musica, 1980)
Bartók Béla fekete zsebkönyve. Vázlatok 1907–1922. Az eredeti kézirat fakszimile kiadása Somfai László utószavával (Budapest: Editio Musica, 1987)
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, opus 11, 1911: Autográf fogalmazvány, közr. Vikárius László (Budapest: Balassi Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, 2006), valamint Kommentár Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, op. 11 zongorakivonatának autográf fogalmazványához, kísérőfüzet, 51 old. (angol, német és francia változatban is)

HANGLEMEZEK, CD-k

Bartók hangfelvételei. Centenáriumi összkiadás I–II. album. Szerkesztette: Somfai László, Kocsis Zoltán, Sebestyén János (Budapest: Hungaroton, 1981), LPX 12326–38. – (Új kiadás, CD, I. album:) Bartók zongorázik. 1920–1945 (Budapest: Hungaroton, 1991), HCD 12326–31; (II. album, bővített CD kiadás:) Bartók felvételek magángyűjteményekből. 1910–1944 (Budapest: Hungaroton Classic, 1995), HCD 12334–37
Somfai László, közr., Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel (Budapest: Hungaroton, 1981), LPX 18058–60

CD-ROM

Bartók Béla 1881–1945. Szerkesztő: Kroó György; szakértő: Vikárius László (Budapest: Magyar Rádió, Hypermedia Systems, 1995)
Bartók and Arab Folk Music / Bartók és az arab népzene, CD-ROM, szerk.: Kárpáti János (főszerk), Pávai István és Vikárius László (Budapest: Magyar UNESCO Bizottság, Európai Folklór Intézet, MTA Zenetudományi Intézet, 2006)
Bartók Béla élete – levelei tükrében, Bartók Béla levelei, Szerk. Demény János, Bartók Béla családi levelei, Szerk. ifj. Bartók Béla és Gombocz Adrienne, ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája összegyűjtött digitális kiadása, szerk.: Pávai István, Vikárius László (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet – Hagyományok Háza, 2007)

DOKUMENTUMKÖZLÉSEK, TANULMÁNYOK

Dille, Denijs, közr., Documenta Bartókiana 1–4 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964–1970)
——, Thematisches Verzeichnis der Jugendwerke Béla Bartóks 1890–1904 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974)
——, Béla Bartók. Regard sur le passé. Éd. par Yves Lenoir (Louvain-la-Neuve: Institut Supérieur d’Archéologie et d’Histoire de l’Art, College Érasme, 1990)
Lampert Vera, Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke (Budapest: Zeneműkiadó, 1980); új, hangfelvételekkel kiegészített, bővített kiadás: Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke (Budapest: Hagyományok Háza, Helikon Kiadó, Néprajzi Múzeum, Zenetudományi Intézet, 2005); revideált, bővített angol változat: Folk Music in Bartók’s Compositions: A Source Catalog. Arab, Hungarian, Romanian, Ruthenian, Serbian, and Slovak Melodies. Hungarian Heritage House, Helikon Kiadó, Museum of Ethnography, Institute for Musicology of the Hungarian Academy of Sciences, 2008, 242. old., CD-melléklettel
Móricz Klára, „New Aspects of the Genesis of Béla Bartók’s Concerto for Orchestra: Concepts of ‘Finality’ and ‘Intention’” in: Studia Musicologica 35/1–3, 1993–94
Somfai László, közr., Documenta Bartókiana 5–6 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977–1981)
——, Bartók Béla kompozíciós módszere (Budapest: Akkord, 2000)
Tallián Tibor, Bartók Béla (Budapest: Gondolat, 1981)
——, Bartók fogadtatása Amerikában 1940–1945 (Budapest: Zeneműkiadó, 1988)
Vikárius, László, „Béla Bartók’s Cantata profana (1930): A Reading of the Sources” in: Studia Musicologica35/1–3, 1993–94
——, Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában. A hatás jelenségének értelmezéséhez (Pécs: Jelenkor, 1999)
Wilheim, András, Mű és külvilág. Három Bartók írás (Budapest: Kijárat Kiadó, 1998)
——, közr., Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok 1911–1945 (Budapest: Kijárat Kiadó, 2000)
Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday: Studies in the Sources and the Interpretation of Music, szerk. Vikárius László és Lampert Vera (Lanham, Maryland: Scarecrow Press, 2005)
Bartók’s Orbit: The Context and Sphere of Influence of His Work. Proceedings of the International Conference held by the Bartók Archives, Budapest (22–24 March 2006), Part I, Studia Musicologica 47, Nos. 3–4 (September 2006), Part II, Studia Musicologica 48, Nos. 1–2 (March 2007)
Scholarly Research and Performance Practice in Bartók Studies: The Importance of the Dialogue. International Colloquium, Budapest and Szombathely, 2011, Studia Musicologica 53, Nos. 1–4 (September 2012)