|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
A Penna – az élő bölcsészet magazinja hetedik adását 2022. október 23-án, vasárnap délután 15 óra 15 perces kezdettel vetíti az M5 televíziós csatorna.
Milyen történeteket gyűjtenek a kutatók Kalotaszegen? Hogyan alakult a Kárpát-medence genetikai térképe? Hol találhatók a könyvillusztrátorként jól ismert Hincz Gyula faldíszítményei, azaz muráliái? Milyen értékes dokumentumokat találunk a Zenetörténeti Múzeum új Bartók-kiállításán? Az epizódban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont magazinműsorának hetedik részében Balogh Balázs igazgató, a BTK főigazgatója bemutatja BTK Néprajztudományi Intézetet, amelynek feladata, hogy alapkutatásokat végezzen a magyarság és a magyarországi nemzetiségek szellemi és tárgyi kultúrája, mentalitás- és társadalomtörténete témakörökben. Balogh Balázzsal ebben az epizódban nemcsak a kutatóházban, hanem a paraszti népművészet csúcsának tekinthető Kalotaszegen is találkozunk. Az adásban az emblematikus erdélyi néprajzi táj kutatásáról Fülemile Ágnessel, az intézet tudományos főmunkatársával, osztályvezetőjével együtt beszél.
Hincz Gyula a 20. századi magyar képzőművészet egyik legjelesebb festője és grafikusa. A Weöres Sándor Bóbitájának illusztrátoraként is jól ismert művész gyönyörű faldíszítményeket, muráliákat is készített, amelyeket Dudás Barbara, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa mutat be.
Fóthi Ábel tudományos munkatárs és Kovács Alexandra laboratóriumi asszisztens, a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai a Kárpát-medence genetikai feltérképezését és a molekuláris antropológiai kutatásokat ismertetik a Magyar Természettudományi Múzeum – a világon szinte egyedülálló – embertani tárában.
Az elmúlt években újabb értékes dokumentumok kerültek a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumába két hegedűművész hagyatékából. (Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű leveleiről itt írtunk.) Ezeket mutatja be a Zenetörténeti Múzeum új kiállítása, amelyről Vikárius László tudományos főmunkatárs, osztályvezető, Somfai László, az MTA rendes tagja, valamint Németh Zsombor tudományos segédmunkatárs, a Bartók Archívum kutatói beszélnek – a Bartók-összkiadás kötetei mellett – a Penna magazin legújabb részében.
