|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
2023. október 18-án a Makovecz utcai Akadémiai Szalonban tartott díjátadó ünnepségen kimagasló zenepedagógiai munkássága elismeréseképpen oklevelet kapott Kaczmarczyk Adrienne, a BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztályának munkatársa, a Nemzeti Kulturális Tanács által támogatott Új Liszt Összkiadás főszerkesztője, valamint Vavrinecz Veronika nyugalmazott zenei könyvtáros.
Kaczmarczyk Adrienne 1995-től óradíjasa, 2003 óta rendes oktatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének. 2005-ben vette át az Editio Musica Budapestnél megjelenő Liszt Ferenc Zeneműveinek Kiadása kritikai kottakiadás sorozatszerkesztési feladatait. 1996 óta több mint huszonöt kötet szerkesztése fűződik a nevéhez, azon felül pedig legalább húsz önálló közreadást, kommentárt, revideált újrakiadást jegyez. „Boronkay Antal méltató szavai szerint Adrienne méltó gazdája lett a nagy elődök örökségének, s ezzel a tevékenységével az eddig mintegy 1000 Liszt-mű közreadásával büszkélkedő Liszt Összkiadás több mint egynegyede – közel 300 Liszt zongoramű megjelenése fűzhető Kaczmarczyk Adrienne munkásságához.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) A Liszt-kötetek tudományos mérlegre tett, hiteles kottaközlései és mellettük a tartalmas bevezető tanulmányok egyaránt messzemenően szolgálják nemcsak a szűken vett tudományosságot, hanem a gyakorló muzsikusokat is.
Az idén 90. születésnapját ünneplő Vavrinecz Veronika mintegy hat évtizedes aktív zenei könyvtárosi tevékenységet tudhat maga mögött. Alapítója és vezetőségi tagja volt a Magyar Könyvtáros Egyesület Zenei Szekciójának, máig aktív tagja a nemzetközi szövetség (IAML) Magyar Nemzeti Bizottságának. 1984-től 1994-ig vezette az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát, majd jelentékenyen hozzájárult a győri Richter János Archívum létrejöttéhez. Hazai és nemzetközi zenei bibliográfiák adatgyűjtői és szerkesztői munkája mellett a Zenetudományi Intézet megbízásából Bárdos Kornél várostörténeti köteteihez több magyarországi város egyházi és főúri gyűjteményében fennmaradt kottaállományról készített tematikus műjegyzéket. „A sok ezer számba vett 18–19. századi kézirat és nyomtatvány egy elfeledett régi Magyarország zenei örökségét tárta fel a kései utódok számára.” (Idézet Szőnyiné Szerző Katalin laudációjából.) Nyugdíjas évei kezdetétől tevékenyen részt vállal a BTK Zenetudományi Intézet életében: a könyvtári állományrevízióban és adatfeldolgozásban, többek között a Major Ervin hagyaték kottáinak feldolgozásában.
Az elismeréshez mindkettejüknek szívből gratulálunk!
Szőnyiné Szerző Katalin laudációi teljes terjedelemben olvashatók a világhálón a Parlando 2023/5. számában.
A rendezvényről beszámoló az MMA oldalán itt olvasható.
