A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

Bianca Temes fotó54. születésnapja után egy nappal, 2023. november 22-én elhunyt Bianca Ţiplea Temeş kolozsvári zenetörténész, Kurtág György és Ligeti György életművének kutatója. Zenetudományi tanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte, PhD-fokozatát a bukaresti Nemzeti Zenei Egyetemen szerezte meg. Jelentős ösztöndíjak támogatásával tanulhatott és kutathatott Madridban, Cambridge-ben, Berlinben és a bázeli Paul Sacher Alapítvány gyűjteményeiben. Amellett, hogy zeneelméletet tanított a kolozsvári Zeneakadémián, sok éven át a Kolozsvári Filharmóniai Társaság programmenedzsere volt. Itt szerzett tapasztalataira építve 2016 óta szervezte az általa alapított kolozsvári Ligeti-fesztivál (A Tribute to György Ligeti in his Native Transylvania) kétévente megrendezett programjait: a nagyszabású hangversenyek mellett a fesztivál keretében éves rendszerességgel zenetudományi konferenciákat is szervezett Ligeti György és kortársai életművéről. A konferenciaelőadások az általa szerkesztett, mára a Ligetiről szóló irodalom meghatározó jelentőségűvé vált könyvsorozatában jelentek meg. Kolozsvári román zenetudósként meghatározó szerepet játszott a magyar-román zenei kapcsolatok felvirágoztatásában. Több alkalommal is tartott előadást a BTK Zenetudományi Intézete által szervezett konferenciákon, és baráti viszonyt ápolt az Intézet több munkatársával. Lelkesedése, nyitottsága, elfogulatlansága, Ligeti és Kurtág életműve melletti elkötelezettsége és építeni akarása példaszerű a jelen és a jövő zenetudós-nemzedékei számára. Emlékét megőrizzük.