A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

Hírek, események


 Tudományos fórum >>>

bartokrol nepzenerol zenetortenetrolBiró Viola – Vikárius László (szerk.)

 

Lampert Vera (*1944) neve fogalommá vált a zenetudományban, főként a Bartók zenéjének népzenei háttere iránt érdeklődők számára. Az Amerikában élő magyar zenetörténész – a budapesti Bartók Archívum munkatársa (1969–1978) és a bostoni Brandeis Egyetem zenei könyvtárosa (1983–2014) – legnagyobb hatású munkája a Bartók műveiben fellelhető népi dallamok jegyzéke. Épp ily fontosak nagyszabású közreadói munkái: Bartók népzenei írásainak két kötete, illetve a Bartók-művek kri­tikai összkiadásában való részvétele. Emellett nagyszámú hiánypótló, emlékezetes tanulmány fűződik a nevéhez.

A jelen tanulmánykötet Lampert Vera kutatási területeihez és zenetörténeti érdeklődéséhez kapcsolódó írásokat tartalmaz, vezető szaktekintélyek és fiatalabb kuta­tók tollából. A vegyes nyelvű, magyar illetve angol írásokat egybegyűjtő kötet tizen­hét tanulmánya három fejezetbe rendeződik: zenetörténeti, majd népzenetudományi munkák után a kötet súlyponti része a Bartók-kutatáshoz kapcsolódik. A kötet, mely az Ünnepelt tudományos munkásságának jegyzékét is tartalmazza, zenetörténeti és notációs kérdéseket, előadástörténetet, népzene és műzene viszonyát vizsgáló, mű- és stíluselemzésre, valamint forráskutatásra támaszkodó tanulmányokat foglal magába.

 

Ára: 4500 Ft

magyar–angol nyelvű

ISBN: 978 615 5167 61 4

448 oldal

1050 gramm

kemény táblás, cérnafűzött

HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet

Megjelent: 2025. január 28.