|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Riskó Kata: Pillanatkép az 1950-es évek akadémiai népzenegyűjtéseiről HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. május 22. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Az MTA Népzenekutató Csoportjának 1953-as megalakulása, amely a Magyar Tudományos Akadémián évek óta működő kutatóműhely helyzetét stabilizálta, új lendületet adott a népzenegyűjtésnek. A csoport az általa szerkesztett A Magyar Népzene Tára című sorozat köteteinek összeállításához intenzív és jól szervezett gyűjtőmunkát végzett, aminek céljaiba, módszereibe és mindennapi valóságába bepillantást engednek a munkatársak újonnan feldolgozott kiküldetési jelentései. Ekkor még Magyarország számos településén gyűjthettek hagyományos lakodalomban, hallhattak temetésen siratót, és a fonóban vagy akár műhelyben dolgozó lányok komolyan játszottak párosítókat. Egyes szokások még éltek, másokat nem sokkal korábban hagytak el, és a népi együttesekben éneklő, népdalokat rádióból is hallgató énekesek közlékenyebbek voltak, mint az előző generációk. Bár az évek során a régi dallamokat ismerők száma fogyatkozott, sőt a háború után a Felvidékről, Erdélyből, Bukovinából áttelepültek gazdag dalanyaga is kezdett feledésbe merülni, a Népzenekutató Csoport gyűjtései – részben a magnetofon egyre elérhetőbbé válásának köszönhetően – a magyar népzene meghatározó archívumának alapjait rakták le.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
