|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Pásku Veronika: Zerkula János gyimesi hegedűs előadásmódjának változása a különböző gyűjtési helyzetek tükrében HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. június 5. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7. |
Zerkula János (1927–2008) a gyimesi népzene és a táncházmozgalom megkerülhetetlen alakja volt. Virtuóz hegedűjátéka, kifejező előadásmódja és rendkívül gazdag, sokszínű repertoárja egyaránt hozzájárult ehhez. Az 1960-as évektől kezdve elsőként Martin György és Kallós Zoltán gyűjtött tőle, majd a táncházmozgalom kibontakozásával egyre több kutató és népzenekedvelő kereste fel. Ezt követően a róla készült felvételek száma jelentősen megnőtt, ám azok néprajzi hitelessége sok esetben megkérdőjelezhető, mivel játékát gyakran hagyományos közegétől távol, Magyarországon és külföldön – színpadon vagy stúdióban – rögzítették. Zerkulától közel öt évtizeden keresztül gyűjtöttek a kutatók és aktív népzenészek, és így egyedülálló módon nemcsak előadásmódjának vizsgálatára nyílik lehetőségünk, hanem annak változásait is követni, elemezni tudjuk. Utóbbi kutatásba nyújt betekintést jelen előadás, amely tágabb értelemben azt is hangsúlyozza, hogy egy gyűjtés utólagos értékelése nem csupán a zenei anyag elemzésére korlátozódhat, hanem figyelembe kell vennie annak körülményeit és kontextusát is.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
