|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Kerékfy Márton: A kékszakállú herceg vára zenei forrásai: történet, értékelés, szövegproblémák HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem, 2025. június 12. csütörtök, 10 óra 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 7.
|
Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása keretében küszöbön áll A kékszakállú herceg vára című opera kritikai közreadása. Az előadás a készülő munkába nyújt bepillantást: áttekinti a közreadás zenei (írott és hangzó) forrásait, bemutatja létrejöttük és használatuk történetét, tisztázza összefüggéseiket, és értékeli a szövegüket. Végül bemutat néhány jelentősebb vagy jellemző szövegproblémát, kérdéses olvasatot.
A Kékszakállú közreadását több tényező teszi jelentős kihívássá:
- Bartóknak nincs más műve az opera műfajában.
- Bár a komponálás gyorsan zajlott, utóbb Bartók több alkalommal revideálta a kottaszöveget.
- Viszonylag nagy számban állnak rendelkezésre források, ezek azonban két szövegváltozatot közvetítenek (zenekari partitúra és zongorakivonat), a kettő között néhány nemkívánatos eltéréssel.
- A partitúra a szerző életében csak egyszer és csak német szöveggel jelent meg. Ez a kiadás nyilvánvaló hibák mellett számos olyan eltérést is mutat a korábbi forrásoktól, amelyek szerzői hitele vagy zenei értéke kétségbe vonható. A kiadás Bartók által ellenőrzött nyomdai alappéldánya lappang.
A tét nem kisebb, mint a magyar operatörténet ikonikus műve és a 20. századi egyetemes operatörténet jelentős alkotása történetileg hiteles, egyúttal a mai standardok szerint lehető legjobb kottaszövegének létrehozása.
Az eseményt személyes részvétellel tartjuk meg, ám az előadást a Zenetudományi Intézet interneten keresztül Zoom-alkalmazással élőben is közvetíti, valamint a későbbiekben az Intézet honlapján elérhetővé teszi. Valós idejű közvetítéshez a linkre kattintva tud csatlakozni pár perccel az esemény megkezdése előtt: (Meeting ID: 769 044 1289. Passcode: HUNRENBTK. Ezekre nincs szükség, amennyiben a linkre kattintva csatlakozik.)
