A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával

A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.

 

ferenc papa orban viktor bartok osszkiadas

A tridenti zsinat utáni latin liturgikus ének Magyarországon


 

  • Korlátozott előzmények után 2008-ban indult az első szisztematikus kísérlet a magyarországi gregorián ének utolsó, hanyatló korszakának tudományos áttekintésére, történetének feltárására és leírására. Az osztály tematikus keretei közé illeszkedő munkát elsősorban Gilányi Gabriella végzi.
  • Az elsődleges cél a lappangó forrásanyag összegyűjtése, feltárása, majd tudományos analízise volt. A mintegy nyolc hazai és külföldi könyvtárban és egyházi gyűjteményben végzett alapkutatás során több tucatnyi hangjelzett forrást találtunk, és vontunk be zenei vizsgálatainkba, ezekről gazdag forrásleírással bővített jegyzékek készültek.
  • A vizsgálat folyamán jelentős számban írtunk ki dallamokat támlapokra (több száz tételt), s ezáltal a dallamváltozatok összehasonlíthatóvá, elemezhetővé váltak.
  • A kutatás tematikailag alapvetően kétpólusúnak bizonyult. Külön foglalkoztunk 1. a tridenti zsinat utáni új római ének magyarországi recepciójával, valamint 2. a  középkori magyar gregorián ének maradványainak továbbélésével. 
  • Meglepően gazdag idevágó forrásanyagot tártunk fel a magyarországi alapítású pálos rend hagyományából, s ez lehetőséget kínált a 17–18. századi egyszólamú pálos liturgikus zenei gyakorlat átfogó vizsgálatára és rekonstruálására: egy különleges retrospektív praxis feltárására.

 

Antiphonarium romanum     Palos graduale cimlap resize     Palos graduale f7 resize