A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Évfordulók nyomában 2019 (2019. november 14.)
A konferencia meghívója, részletes programja
A konferencián elhangzott előadások szövegei
Andrea van der Smissen: Kósa György Hat zenekari darabja Dienes Valéria zenekoncepciójának tükrében
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Laskai Anna: „Eltörött a hegedű”. Hangszerrombolás a Filharmóniai Társaság 1929-es Dohnányi vezette pozsonyi hangversenyén
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szekfű András: A Meseautótól A 39-es dandárig, a Föltámadott a tengeren át. Szabó Ferenc és a magyar film
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Kelemen Éva: Summa vitae. Gondolatok Szelényi Istvánról
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Menyhei Ádám: Hermann Pál zongoraművei (lecture recital)
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Varga Áron: Bozay Attila gyermekkari Arany János-ciklusa
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Könyves-Tóth Zsuzsanna: „Ördögi zavar”. A Die Tragödie des Teufels müncheni bemutatójának sajtóvisszhangja
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Szitha Tünde: „...a konvenciók tagadása is lehet nagyon kevéssé eredeti”. Zenetörténeti inspirációk és hivatkozások Vidovszky László műveiben
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt
Dargay Marcell: Chiron öszvérgyógyászata. A magyar zenei posztmodern mintázatai Melis László kantátájában
A tanulmány teljes szövege • Magyar nyelvű absztrakt • Angol nyelvű absztrakt