A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Bartók Archívum |
Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos munkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 104 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 264 |
Életrajz
Születési év:
- 1968
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus, zenetörténet tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 1999
Tudományos fokozat:
- PhD, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2010
Kutatási terület:
- Bartók Béla
*1968. október 3., Szombathely. 1992-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémia zenetudományi szakára, ahol 1999-ben szerzett diplomát. Szakdolgozatának témája Olivier Messiaen: Húsz pillantás a gyermek Jézusra című zongoraciklusának elemzése volt. (Reflexió és kontempláció Messiaen zenéjében –Vingt regards sur l’Enfant-Jésus. Témavezető: Kovács Sándor és Tallián Tibor). Tanulmányait 1999-től 2002-ig a Zeneakadémia Zenetudományi Doktori Iskolájában folytatta. Doktori értekezését Bartók ritmikájáról írta Lényegszerű stílusjegyek Bartók ritmusrendszerében címmel (témavezető: Somfai László, 2010). 2000 és 2002 között Kodály Ösztöndíjban részesült, 2002 szeptembere óta a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának kutatója.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
Disszertáció
Lényegszerű stílusjegyek Bartók ritmusrendszerében. (Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2010).
http://lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/pinter_csilla/disszertacio.pdf
Kismonográfia
Szőnyi Erzsébet. Magyar Zeneszerzők 24. Sorozatszerkesztő: Berlász Melinda. Budapest: Mágus Kiadó, 2003, 32 old.; angolul: Erzsébet Szőnyi. Hungarian Composers vol. 24. Edited by Melinda Berlász. Budapest, Mágus Kiadó, 2004.
Tanulmány
„Versforma és zenei forma Bartók Ady-dalaiban”.
Zenetudományi dolgozatok 2004–2005.
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2005, 73–84.
„Keringőritmusok Bartók zenéjében”.
Zenetudományi dolgozatok 2008.
Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2008.
„The Music of Words in Béla Bartók’s Twenty-Seven Choruses”.
Studia Musicologica. Volume 53, Nos. 1–3, 2012 March, 141–152.
Összes publikáció: Magyar Tudományos Művek Tára