|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
| Osztály: | Bartók Archívum |
| Fokozat, beosztás: | PhD, tudományos munkatárs |
| Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
| Szoba: | 104 |
| Telefon: | (1) 214-6770 / 264 |
Szakmai életrajz
Felsőfokú végzettség:
- muzikológus-tanár, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2002
Tudományos fokozat:
- PhD, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2021
Kutatási terület:
- Bartók Béla élete és művei, Pásztory Ditta élete és munkássága
2002-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi tanszakán, szakdolgozatának címe: A vokális moresca. Egy népszerű műfaj a 16. század végi Itáliában. 2001–2004., és 2018–2020. között az egyetem Doktori Iskolájának hallgatója. Értekezését, „Különleges tanítványa voltam” – Bartók Béláné Pásztory Ditta, zongoraművész és művésztárs, 2021-ben védte meg.
2000 óta vesz részt a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkájában. Feladatai: A Bartók Archívum tulajdonában lévő kéziratok, fotók digitalizálása, az Archívumban található könyvek-cikkek adatbázisának (Bartók bibliográfia) folyamatos bővítése, valamint „Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása”-hoz szánt jegyzetanyag kottapéldáinak elkészítése és a nyolc kötet jegyzetanyagának technikai szerkesztése. Rendszeresen részt vesz hazai- és nemzetközi konferenciákon és publikál hazai-, külföldi szakmai folyóiratokban. 2007-től kezdve rendszeresen közreműködik a Bartók Archívum kiállításainak megrendezésében.
Publikációk
I. Tanulmány
„Cunto de li cunti – Egy népszerű 16. századi dal története.” Magyar zene, XL/2 (2002), 129–145.
„Bartók avagy a nevelésről – primitivista eszközök Bartók pedagógiai céllal írt műveiben.” Magyar zene, XLIII/2 (2005), 133–139.
„Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány. Népzenekutatás a 20. század eleji Magyarországon”. In: A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében a gödöllői művésztelepen. Gödöllő, 2006, 128–135.
„Somfai László beszélgetése Pásztory Dittával Bartók halálának 30. évfordulója alkalmából”. In:Zenetudományi dolgozatok. Somfai László 75. születésnapja tiszteletére. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2009 [2010]. 13–31. (Közr.)
„»Historisches Konzert – »Daliás idők muzsikája«. Egy bécsi és egy budapesti koncert az első világháború végén”. In: Szalay Olga (Szerk.): Száz magyar katonadal. Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan gyűjteménye, 1918. Dokumentumok és történeti háttér. Budapest: Balassi Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, 2010, 612–628.
„Bartók örökében. Pásztory Ditta, a »Bartók-interpretátor«”. Magyar Zene L/3 (2012), 282–302.
„Bartók’s Heiress”. Studia Musicologica 53/1-3, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2012, 187–197.
„Serly Tibor beszélgetése Bartókné Pásztory Dittával”. In: Zenetudományi dolgozatok 1978–2012. 35 éves jubileumi kötet. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2014. 299–321. (Közr.)
„Dittáé – az éjszaka zenéi”. Magyar Zene LII/2 (2014), 137–158.
Virág Büky – Maria Grazia Sità: „Bartók e l’Italia. Viaggi, contatti, concerti”. In: Fonti Musicali Italiane18/2013, Roma, SidM – CIDIM – LIM, 2013 [2014], 119–175.
„Our Serbian Guests: The Reception of Concerts of the Belgrad Choral Society in Budapest Viewed in the Light of the Budapest Press.” In: Biljana Milanović (Ed): Stevan Stojanović Mokranjac (1856–1914) The Belgrad Choral Society. Belgrade: Institute of Musicology of theSerbian Academy of Sciences and Arts, Serbain Musicological Society, 2014, 85–99.
„Naši srpski gosti: recepcija koncerata Beogradskog Pevačkog Društva u Budimpešti vićena u svetlu napisa Budimpeštanske štampe.” In:Bijana Milanović (Ed): Stevan Stojanović Mokranjač (1864–1914). Inostrane koncertne turneje sa beogradskim pevačkim društvom, Beograd: Muzikološki institut, Srpske akademije nauka i umetnosti, Muzikološko društvo Srbije, 2014, 89–103.
„Bartók Béla és Pásztory Ditta Amerikában.” Liget, 2015 január, http://ligetmuhely.com/bartok-bela-es-pasztory-ditta-amerikaban/
Vikárius László, Büky Virág: A zongorázó Bartók. Kiállítási katalógus. / Bartók the Pianist. An Exhibition Catalogue. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017. 79.
„Pásztory Ditta élete.” In Egy különleges életút tanúi /Witnesses of an Extraordinary Path of Life: Bartókné Pásztory Ditta hagyatéka a Zenetörténeti Múzeumban/The Legacy of Ditta Pásztory-Bartók at the Museum of Music History. szerk. Gombos László, Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2017.
„Bartók zongorái”. In A zongorázó Bartók, kiállítás katalógus, MTA Bölcsészettudományi központ, Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma és Zenetörténeti Múzeuma, Budapest, 2017., 8–12.
„Menyegzők és asszonysorsok: A személyes és a személytelen Bartók Falun című népdalfeldolgozás-sorozatában”. Magyar Zene 2018/4, 441–151.
„Wuth über den unterbrochenen Besuch”: Elrajzolt lányalakok Bartók műveiben”, Zenetudományi Dolgozatok 2017-2018 (2019), 281-296.
„The Appearance of the “Ideal” and Other Topoi in Bartók’s Two Sonatas for Violin and Piano nos. 1–2”, Studia Musicologica 62/1–2 (2021), 71–84.
II. Recenzió
„Egy zongoraművész Bartók-portréja.” Recenzió Barbara Nissman: Bartók and the Piano. A Performer’s View. (The Scarecrow Press, Inc., Lanham, Maryland, and Oxford, 2000) című könyvéről, MuzsikaXLVIII/1 (2005 január).
„Pályakép. Bónis Ferenc: Élet-képek: Bartók Béla. Budapest: Balassi kiadó, 2006.” Magyar Zene XLV/1, 2007, 105-109.
„Julie Brown: Bartók and the grotesque: Studies in Modernity, the Body and Contradiction in Music.” In:Zenetudományi dolgozatok. Somfai László 75. születésnapja tiszteletére. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2009 [2010]. 427–432.
III. Lemezkísérő tanulmány
Bartók Béla, 1. szvit, Két kép, Erdélyi táncok, Magyar parasztdalok, Nemzeti Filharmonikus Zenekar vez. Kocsis Zoltán, Bartók Új Sorozat 5. (2009 Hungaroton Records Ltd., HSACD 32505).
