A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Osztály: | Bartók Archívum |
Fokozat, beosztás: | tudományos segédmunkatárs |
Email: | Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. |
Szoba: | 101 |
Telefon: | (1) 214-6770 / 103 |
Életrajz
Születési év:
- 1980
Felsőfokú végzettség:
- zenetudományi MA, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2012
Kutatási terület:
- Bartók-kutatás, kézirat-kutatás, 19. és 20. századi zenetörténet
NAKAHARA Yusuke (1980, Yamaguchi, Japán) 2012-ben szerezett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem muzikológus mesterképzésén, a szakdolgozatában Bartók Mikrokosmos című műve keletkezéstörténetének első szakaszát tárta fel (témavezető: Vikárius László). 2012 és 2015 között a Zeneakadémia Doktori Iskolájának zenetudományi PhD hallgatója volt. Tervezett disszertációban a Mikrokosmos forrásainak teljeskörű feldolgozására vállalkozik. 2015 szeptemberétől az MTA BTK ZTI Bartók Archívumának tudományos segédmunkatársa, és részt vesz a Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadásának munkálataiban.
Publikációk
Legfontosabb publikációk:
“Piano Pedagogue or Composer? Bartók's Ultimate Attitude Toward the Mikrokosmos”,
in Keresztes Gábor (szerk.), Tavaszi szél 2013, II [konferenciakötet].
Pp. 281-285.
“How many times should I play it? The problem of rep. ad libitum in Béla Bartók's Mikrokosmos No. 103, ‘Minor and Major’”
(2014, online publication, url: http://www.cmpcp.ac.uk/events/psn-conferences/psn-conference-3-july-2014/thursday-17-july-2014/)
“Mikrokosmos: Companion for Later Generations from the Years of Crisis”,
In Bene Sándor, Dobos István (szerk.), Válság és Kultúra: A doktoriskolák IV. nemzetközi magyarságtudományi konferenciájának előadásai (Budapest, 2013. augusztus 22-23).
Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2015, pp. 375-392.
„Hét darab a Mikrokosmosból – Bartók megvalósulatlan tervei, megvalósult kompozíciói”,
In Dobszay Ágnes, Domokos Zsuzsanna, Péteri Lóránt, Vikárius László (szerk.), Szekvenciáktól szimfóniákig: Tanulmányok Liszt, Bartók és Ligeti 140 éves Zeneakadémiája tiszteletére.
Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015, pp. 139-164
“Folklorising the ‘Folksong’? Béla Bartók and Mikrokosmos No. 127 ‘New Hungarian Folk Song’ (‘Erdő, erdő, de magos a teteje…’)”,
In Keresztes Gábor (szerk.), Tavaszi szél 2015 konferenciakötet III.
Eger: Líceum Kiadó, and Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2015, pp. 517-531