|
A Zenetudományi Intézet vezetése az újabb átszervezéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért az MTA Zenetudományi Bizottság ez ügyben kiadott állásfoglalásával: A magyar zenetudományi kutatás intézményes kezdetei, Bartók Béla és Kodály Zoltán úttörő és nemzetközi jelentőségű népzene-rendszerezői tevékenysége révén, a Magyar Tudományos Akadémiához kötődnek. A Magyar Tudományos Akadémia alapította azt a két műhelyt – a Népzenekutató Csoportot és a Bartók Archívumot –, amelyből később az MTA Zenetudományi Intézete létrejött. A jelenleg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében őrzött és gondozott, a nemzeti kulturális örökség részét képező nagy zenei gyűjtemények – a Bartók Archívum, a Népzenei és Néptánc Archívum, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és a Zenetörténeti Múzeum – a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állnak, és ezeknek a kivételes értékű gyűjteményeknek méltó őrzőhelye a szintén MTA tulajdonú Erdődy-Hatvany palota. A Zenetudományi Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatolása minden ésszerű elgondolásnak ellentmond, és semmiféle történeti vagy praktikus érv nem szól mellette. Az MTA Zenetudományi Bizottsága üdvözli az MTA Elnöksége 2025. június 24-i állásfoglalását, amely szerint az MTA a megfelelő működési költségek és bérek biztosítása esetén kész átvenni a HUN-REN-ről leválasztott négy kutatóközpontot, a hazai nemzeti kutatások letéteményeseit: ezen intézmények, köztük a Zenetudományi Intézet finanszírozásának azonnali rendezése és hosszútávú biztosítása, a nyugodt munkakörülmények megteremtése nemcsak a magyar tudományosság, de a nemzet érdeke. A Zenetudományi Intézet gyűjteményeinek működtetését, kutatási eredményeinek a nemzeti kultúrába való szerves beépülését és kiemelkedő nemzetközi elismertségének fenntartását csak a Magyar Tudományos Akadémia biztosíthatja.
|
Hírek, események |
|
|
|
Dalos Anna: Az MTA BTK Zenetudományi Intézet új Lendület-kutatócsoportjáról. A 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport bemutatkozása |
|
|
Bozó Péter: Párizsi élet Pest-Budán - Offenbach a magyar fővárosban, 1859-1900 |
|
|
Táborszky Györgyi: Az eddig elhanyagolt repertoár vizsgálata - szekvenciák az osztrák bencés kolostorokban |
|
|
Karácsony Zoltán: "Figurás szemben" - A kalotaszegi legényes kettes előadásmódjáról |
|
|
Kurczné Szaszovszky Ágnes: A veszprémi pontifikále templomszentelési ordója |
|
|
Kerékfy Márton: Ligeti György 1949/50-es népzenei tanulmányútja |
|
|
Tari Lujza: Egy ismeretlen magyar népzenegyűjtés a berlini Phonogramm-Archivban (1935, 1937) |
|
|
Felföldi László: A forráskiadás aktuális feladatai és problémái a néptánckutatásban |
|
|
Dóka Krisztina: A „magyar néptánc” és a népi tánckultúra a 20. század első felében |
|
|
Büky Virág: Adalékok Bartók és a cigányság kapcsolatához |
|
|
Rákai Zsuzsa: Történelem és fikció, tartalom kontra funkció |
  |
Baranyi Anna: Jelmez- és díszlettervek Erkel Ferenc Brankovics György című operájának 1874-es ősbemutatójához és 1889-es felújításához Bartók terem, 2011. március 24. csütörtök, 10 óra |
  |
Tamás Ildikó: „Kevés szó van benne kidalolva” A lapp folklórszövegek kutatásának módszertani kérdései Bartók terem, 2011. február 17. csütörtök, 10 óra |
  |
Dalos Anna: A „Harmincasok” és az új zenei fordulat (1957–1968) Bartók terem, 2011. január 13. csütörtök, 10 óra |
|
|
Csépe Valéria (MTA PI): A velünk született zene |
 |
Richter Pál: A magyarországi pálosok zeneélete és zenéje a 18. században Bartók terem, 2010. március 25. csütörtök, 15 óra |
 |
Németh István: A népzenei hangarchívum 1969-2009 Bartók terem, 2010. január 28. csütörtök, 10 óra |
 |
Ferenczi Ilona: A graduálkutatás mai állása - Tervezet a XVI-XVII. századi magyar nyelvű antifónák kiadásához Bartók terem, 2009. december 17. csütörtök, 10 óra |
  |
Baranyi Anna - Mikusi Balázs: Joseph Haydn és Magyarország – bicentenáriumi emlékkiállítás (tárlatvezetés) Bartók terem, 2009. november 19. csütörtök, 10 óra |
|
|
Rudasné Bajcsay Márta: Kötetlen műfaj kötöttségei egy gyimesi siratóban |
|
|
Dobszay László: Mi is az a CAO-ECE? |
|
|
Dalos Anna: Úton a neoavantgárd felé – Jeney Zoltán, Sáry László és Vidovszky László tanulóévei |
 |
Halász Péter: A rejtélyes Quartbuch – Egy 18. századi kottajegyzékről Bartók terem, 2009. március 26. csütörtök, 10 óra |
 |
Kusz Veronika: „A wayfaring stranger” – Dohnányi Amerikai rapszódiája Bartók terem, 2009. február 12. csütörtök, 10 óra |
 |
Lázár Katalin: Javaslat a Zenetudományi Intézet játékgyűjteményének közzétételére Bartók terem, 2009. január 22. csütörtök, 10 óra |
